Loyolai Szent Ignác Július 31.
A hét szentje
Vannak sorsfordító nagy szentek, például Ágoston, Assisi Ferenc vagy Loyolai Ignác. Természetesen elsősorban a saját életükön akartak változtatni, mégis úgy alakult, hogy megváltoztatták az egész világot.
Szalontai Anikó
Újabb elismerés a magyar tudománynak
Van még jó hírünk
Az információelmélet nemzetközi tudományos társasága, az IEEE Information Theory Society az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos tanácsadójának, Marton Katalinnak ítélte oda a többfelhasználós információelmélet terén elért eredményeiért a tudományág egyik legmagasabb rangú kitüntetését, a Claude E. Shannon-díjat. Női kutató eddig még nem kapta meg az elismerést, magyar tudós azonban korábban egyszer már elnyerte a díjat: 1996-ban Csiszár Imre akadémikus, aki a vezetője volt az MTA matematikai intézetében működő információelméleti csoportnak.
Ó, a Balaton…: Vissza a tihanyi echóhoz
Ha Balaton, akkor számomra Tihany, ezért újra és újra visszavágyom a félszigetre. Természetesen pusztán személyes okok vezérelnek – elsősorban a gyerekkori családi nyaralás emléke. De az vesse rám az első követ, akinek nincs egy olyan hely a világon, amelyhez megmagyarázhatatlan szálak kötik.
Mária Magdolna Július 22.
A hét szentje
Jézus édesanyja után minden bizonnyal ő a legismertebb nő az Újszövetségben. Ugyanakkor a legtöbb találgatás és legenda tárgya is. Alakja hol betániai Máriával, Márta testvérével, hol a Jézus lábát könnyeivel mosó, bűnbánó nővel, hol pedig a házasságtörő asszonnyal olvad össze. A középkorban úgy tartották, ő volt a kánai menyegző menyasszonya. Ma már egyértelműen a bűnből megtért nő szimbóluma. E kép azért alakulhatott ki, mert Lukács evangéliuma külön kiemeli, hogy Magdolnából hét ördög ment ki (8,2), a megszállottságot pedig évszázadokig a bűnnel azonosították.
Könyvtár az egész ország
Van még jó hírünk
Legalábbis az a része, amelyik csatlakozott a Rukkolához, az első magyar internetes könyvcserélő oldalhoz. A július 10-én megnyílt oldalnak nagyon egyszerű célja van: összehozni az olvasni szerető embereket. Bárki felajánlhatja feleslegessé vált könyveit (a weboldal szóhasználatával élve: „rukkolhat”), és válogathat a feltöltött olvasnivalók közül („happolhat”). A rendszerben pontokat kell gyűjteni, és azokért cserébe lehet könyvhöz jutni. Alapvetően öt könyv felajánlása után nyílik lehetőség arra, hogy lecsaphassunk az első, általunk kiválasztott olvasnivalóra, bár a pontszerzés ennél kicsit összetettebb. Például azért is jár pont, ha valaki elvisz egyet az általunk felajánlott kötetek közül. A kiválasztott könyvhöz személyes átvétellel vagy postai úton juthatunk hozzá. Regisztrálni a Facebookon keresztül lehet.
A rukkola.hu könnyen kezelhető és áttekinthető. A felajánlott könyvnek csak a címét kell beírnunk, és egy adatbázis segítségével máris kész adatlapot kapunk róla (szerző, cím, rövid tartalom, a könyvborító képe). Keresés pedig cím(részlet) vagy szerző alapján is lehetséges – sőt, ha úgy tartja kedvünk, egyszerűen csak böngészhetünk is a virtuális könyvtár polcain.
A gondtalan nyárért
Van még jó hírünk
A nyár a megérdemelt pihenés és szórakozás időszaka a fiatalok számára, ugyanakkor sokszor nem kevés aggodalomra ad okot a felnőtteknek. S nem csak a legzűrösebb kamaszokkal fordulhat elő, hogy az egész évben várt vakáció rossz élménnyé válik. A Belügyminisztérium 2011 végén különböző bűnmegelőzési projektek megvalósítására hirdetett pályázatot, amelyen a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság „Együtt a biztonságért” programja is támogatást nyert.
Levél Magyarországról
Van még jó hírünk
Bélyeget gyűjtöttem. / Papa hozott egyszer egy kilót. / Azóta nem gyűjtök bélyeget (Siv Widerberg). Egy elkötelezett gyűjtőnek persze nem venné el a kedvét egy kilónyi ajándék bélyeg, sőt! A filatéliával foglalkozók szerint több évtizedre van szüksége annak, aki a magyar bélyegtörténetet átfogóan bemutató kollekciót szeretné összegyűjteni. És akkor a világ más országaiban kibocsátott darabokról nem is szóltunk…
Levendulaaratás
Bár jó lenne romantikus, több száz éves históriáról mesélni, a tihanyi levendula története csak az 1920-as évekig nyúlik vissza. Bittera Gyula gyógynövénykutató – felismerve az illóolaj-tartalmú növények hazai termesztésének és feldolgozásának jelentőségét – Franciaországból hozatott levendulatöveket telepített a tihanyi bencésektől bérelt területre. Hamar kiderült: a félsziget különleges időjárási körülményeinek és talajának köszönhetően az itteni növények illóolaj-tartalma magasabb, mint a világhírű provence-i levenduláé.
A második világháború után igencsak elhanyagolt, többségében elpusztult ültetvényt az 1990-es években kezdték újra gondozni, illetve újabb telepítések is történtek. Így ma három területen, az öreg, az új és a kislevendulásban folyik a termesztés.