Magyarország első egyeteme, az 1367-ben alapított pécsi universitas ősszel újra megnyitja kapuit. Befejeződnek ugyanis a középkori intézmény maradványainak csaknem három évtizede húzódó restaurációs munkálatai. 1985-ben találták meg az egyetem egykori épületét, benne a nagyteremmel, és meghatározták az alaprajzát.
A BKV újraindítja hajójáratát a Dunán: júliustól reggel hét és este hét között óránként, csúcsidőben pedig félóránként, húszpercenként járnak majd a hajók. A BKV-bérlet e közlekedési eszközre is érvényes lesz. A tervek szerint a jégzajlás időszakát leszámítva egész évben működik a járat.
Úrnapja ünnepén világszerte csaknem minden plébánia közössége hajnalban gyülekezik. Hol a templomkert négy sarkánál, hol az egész települést átölelve az utcákon ideiglenes oltárokat építenek az égtájak felé igazítva. Ágakból, levelekből, virágokból sátrakat emelnek föléjük, és szirmokból szőtt szőnyegekkel kötik össze őket. A szemet gyönyörködtető kompozíciók elkészítése megtiszteltetés és büszkeség: a kisebb-nagyobb közösségek kézzelfogható jelét adják életüknek, hitüknek. Előkészítik az Oltáriszentségben valóságosan jelen lévő Krisztus dicsőséges körmenetét.
Manapság igen divatos, sőt elvárt dolog, hogy a múzeumok interaktív kiállításokat hozzanak létre, ahol többé már nem érvényes a régi előírás: mindent a szemnek, semmit a kéznek. Éppen fordítva, hiszen a lényeg a kölcsönösség: maga a látogató hozza működésbe, rendezi és alakítja az adott kiállítást. Ennek természetesen a gyerekek örülnek a legjobban, hiszen mennyivel nagyobb élmény egy ilyen tárlaton végigmenni, mint ahol csak vitrin és terelőzsinór fogadja a látogatókat.
Nem a talpfák között fejét felütő gazról van szó, hanem az Európa városaiban egyre többfelé megjelenő füvesített villamospályáról. Az elmúlt néhány évben hazánkban is számos alkalommal felmerült ez a lehetőség a közösségi közlekedés korszerűsítése kapcsán. Szegeden már meg is valósult – és a legújabb hírek szerint 2013-tól a fővárosban is kialakítanak füvesített szakaszokat az 1-es villamos pályafelújítása során.
Talán nemcsak a benzinárak emelkedése, hanem az egyre inkább biciklistabarát környezet miatt is mind többen ülünk drótszamárra. A Magyar Kerékpárklub 2010 tavaszától rendszeresen végez országos felméréseket a témában. Közlekedés céljából (tehát nem kirándulásra, túrázásra) a lakosság csaknem negyven százaléka használ biciklit – s bár a fővárosban választják a népsűrűséghez képest a legkevesebben ezt a közlekedési eszközt, az elmúlt évben így is megduplázódott a budapesti bringások száma. A felmérésben azt tekintik biciklivel közlekedőnek, aki a válaszadás előtti tizennégy napban legalább egyszer használt kétkerekűt.
Az Országos Lelkipásztori Intézet (OLI) huszonhárom éve szolgálja a hazai pasztorációt, és igyekszik a társadalom igényeit felmérve korszerű módszereket, eszközöket találni munkájához. Tavaly év végén új igazgató került az intézet élére. Gáspár István az elődei által kialakított működési rendszerre építve, a megújulást keresve alakítja az intézmény rövid és hosszú távú terveit.
– A lelkipásztori intézet feladatai között vannak konkrét, egyszeri feladatok, valamint alaptevékenységek, amelyek hosszú távra meghatározzák a munkánkat. Idén ilyen konkrétum, hogy június 1. és 3. között közreműködünk a Reménység Fesztiválon. A 2013-as Rio de Janeiró-i Ifjúsági Világtalálkozóra is készülünk. Ezúttal is szeretnénk a világtalálkozóval egy időben, a Magyar Sydney-hez hasonló hazai programot szervezni.
A nyári olimpia alkalmából alternatív neveket viselnek a londoni metrómegállók: a földalatti-hálózat háromszázhatvanegy állomását nevezték át egy-egy ötkarikás bajnok vagy világhírű sportoló után.
