Szalontai Anikó

Még ki sem lépve az iskolapadból, 2004-ben lettem az Új Ember munkatársa. Az újságírás mellett idővel a lap-, könyv-, illetve a honlapszerkesztésbe is bekapcsolódtam. Hivatásom egyik legnagyszerűbb része, hogy állandó fejlődést kíván, és magánemberként is sokat tanulok a munkám révén. A szó – az újságírás alapanyaga – nehezen formálható nyersanyag. Ugyanakkor kapcsolat az Igével, akit az Új Ember az alapítása óta közvetíteni szeretne. Bekapcsolódni e küldetésbe kihívást jelentő, ugyanakkor megtisztelő feladat.

Cabrini Xavéri Franciska december 22.

Szerző:

A hét szentje

Ő volt az első egyesült államokbeli állampolgár, akit szentté avattak. Lombardiában született 1850-ben, és kiskorától misszióba vágyott – eredetileg a Távol-Keletre. Mivel abban az időben nem működött női missziós rend Olaszországban, néptanítói végzettséget szerezett, és 1877-ben szerzetesi fogadalmat tett. Ekkor vette fel a Xavéri nevet, kifejezve, hogy a nagy jezsuita misszionárius által megkezdett munkát szeretné folytatni. Hatodmagával megalapította a Missionarie del Sacro Cuore di Gesù (Jézus Szent Szíve Missziós Nővérek) közösséget.

Budapest a legjobb téli úti cél

Szerző:

Van még jó hírünk

A világ leghíresebb útikönyvkiadója és legnagyobb turisztikával foglalkozó médiacége, a Lonely Planet novemberben listát állított össze a legjobb téli úti célokról, a sor élén Budapest áll. Fővárosunk olyan gyönyörű helyeket utasított maga mögé, mint Québec, Lappföld vagy Dubai. A dolog szépséghibája, hogy a lista összeállítói Kelet-Európába helyezik hazánkat: mint írják, itt igazán tudják az emberek, hogyan vészeljék át a hideg hónapokat. Budapest mesebeli városképével, amely havasan különösen elbűvölő, legendás kávéházaival, ahova betérhetünk egy finom kávéra és süteményre, illetve természetesen meleg gyógyvizű fürdőivel érdemelte ki a megtisztelő első helyezést. A Lonely Planet azt ajánlja az utazóknak, töltsenek el egy napot a városban úgy, ahogyan a magyarok – no nem munkába sietve, hanem letelepedve az egyik hívogató fürdőben.

Gyertyaláng a hidegben

Szerző:

Erdő Péter bíboros mutatta be a hajléktalanok szentmiséjét

Sietünk a karácsonyi bevásárlásból, behúzzuk a nyakunkat a metsző szélben – és hálát adunk, hogy van hová hazamennünk. Ilyenkor, a hideg hónapokban és főleg advent idején talán nagyobb figyelmet szentelünk hajléktalan embertársainknak. Budapest VIII. kerületében, a józsefvárosi Szent József-plébániatemplomban minden vasárnap délután, az irgalmasság órájával egybekötve misére várják az utcán élőket. Csupán egy óra, a hajléktalan emberek számára azonban a remény gyertyalángja. Advent második vasárnapján, december 9-én a plébániai vizitáció keretében Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek mutatta be a hajléktalanok szentmiséjét.

Xavéri Ferenc december 3.

Szerző:

A hét szentje

Ma a legnagyobb újkori hithirdetőként tartja őt számon a történelem, pedig alig tíz évet működött misszionáriusként. De nem is a szolgálatban eltöltött idő vagy az általa megkereszteltek száma miatt tapad nevéhez e megtisztelő meghatározás, hanem mert ő alapozta meg a modern missziós módszereket.
Az ősi baszk Javier család hatodik fiúgyermekeként született 1506-ban. A szülők szánták egyházi pályára, amely fényes karriert ígért. Hamar eldőlt: valóban a papság a hivatása, igaz, nem egészen úgy, ahogyan azt a család elképzelte. A párizsi egyetemen ugyanis megismerkedett Loyolai Ignáccal, s Ferenc volt az egyik a négy fiatalember közül, akikkel Ignác letette a szegénységi és tisztasági fogadalmat.

A teljes ember szolgálatában

Szerző:

Egri László az evangelizáció lehetőségéről az egészségügyben

Az Egészségügyi Dolgozók Pápai Tanácsa minden évben nemzetközi konferenciát szervez a Vatikánban az egészségügyben érintett világi és egyházi szakemberek számára. Idén november 15-től 17-ig immár huszonhetedik alkalommal került sor a kongresszusra. Az új evangelizációról szóló szinódushoz és a hit évéhez kapcsolódva a mostani konferencia címe A kórház mint az evangelizáció helyszíne: egy emberi és spirituális küldetés volt. Az esemény magyar résztvevőjét, Egri László orvost, diakónust kérdeztük a szimpózium kiemelt témáiról és személyes tapasztalatairól.

– Három nagy szekcióban dolgozott a konferencia: az első témája a kórház története és küldetése volt, a másodiké a bioetika és humanizáció, a harmadiké pedig a spiritualitás és a szeretet diakóniája. Sokrétű és gazdag találkozón vehettünk részt, amelyen olyan, érdekes részletek is szóba kerültek, mint például az a kérdés, hogyan lehet a béke evangelizációjának helyszíne egy katonai kórház. De szó esett többek között a telemedicina (olyan egészségügyi ellátás, melynek során a beteg és az ellátó személy közvetlenül nem találkozik) etikai, adatvédelmi vonatkozásairól vagy a medikusok spirituális képzéséről is.

Kolozsvár: Európa ifjúsági fővárosa

Szerző:

Van még jó hírünk

Kolozsvár lesz Európa ifjúsági fővárosa 2015-ben – jelentette be az Európai Ifjúsági Fórum (European Youth Forum). A címre tizenkét város pályázott, a döntőbe négyen kerültek be, az erdélyi város mellett Ivanovo (Oroszország), Vilnius (Litvánia) és Várna (Bulgária).

Keresztes János december 14.

Szerző:

A hét szentje

Gyermekkorában Európa fele már lángokban állt a vallásháborúk miatt. Igaz, ez a virágkorát élő, a római katolikus hitben hűségesen kitartó Spanyol Birodalomban kevésbé érintette a hétköznapokat. Ugyanakkor a társadalmi és spirituális változásokat nem lehetett elkerülni – új kor kezdődött.

Ennek vált meghatározó alakjává Keresztes János, aki Juan de Yepes y Álvarez néven született egy szegény kasztíliai családban. 1563-ban lépett be a kármelita rendbe, amely Salamancába küldte teológiát tanulni. Itt elsajátította a héber és az arámi nyelvet, és nagy figyelemmel fordult a Biblia felé. Bár akkoriban tiltott volt nemzeti nyelvre fordítani a Szentírást, ő lefordította spanyolra az Énekek énekét.

Vietnami vértanúk november 24.

Szerző:

A hét szentje

A XVI–XVII. század folyamán a Távol-Kelet akkoriban talán legvirágzóbb katolikus egyháza fejlődött ki a mai Vietnam területén. Ugyanakkor már a kezdetektől üldözést szenvedtek a közösségek. A legsúlyosabb megpróbáltatások 1663–66 és 1721–23 között, valamint a XVIII. század végén érték a keresztényeket, amikor polgárháború tört ki. A felkelők elkergették vagy megölték az egyházi vezetőket, papokat, feldúlták a templomokat, kolostorokat. 1802-ben francia támogatással leverték a polgárháborút. Közel húszévnyi békesség után Minh Mang, Thien Tri majd To Duc császár uralkodása alatt, 1820–1883 között azonban ismét üldöző rendeleteket bocsátottak ki.