Német-lengyel nyilatkozat a hetvenedik évfordulón – A II. világháború kitörésének hetvenedik évfordulója (1939. szeptember 1.) alkalmából a német és lengyel püspöki konferencia augusztus 25-én közös nyilatkozatot adott ki, melyben a múlttal való őszinte számvetésre szólítanak fel. A püspökök elítélik a német háborús támadás bűntényét, de a későbbi évek kitelepítéseit is. Emlékeztetnek arra, hogy ezek az események összefüggenek egymással.
Nemcsak a magyar kereszténység, de hazánk történelmének is tragikus évfordulójára emlékezünk: a kommunista kormány hatvan évvel ezelőtt, 1949. szeptember 5-én önkényesen kiadott 1949/5. számú törvényerejű rendeletével fakultatívvá, azaz „szabadon választhatóvá” tette az elemi és középiskolákban mindaddig kötelező hitoktatást.
A Szentatya Viterbóban – XVI. Benedek szeptember 6-án látogat el a Rómától 85 kilométerre északra fekvő Viterbóba, amely szorosan kötődik a pápaság történetéhez. 1145 és 1292 között tizenhat pápa élt hosszabb-rövidebb ideig a városban, mely 1254 és 1281 között hivatalosan is a pápaság székhelye volt, ez idő alatt nyolc pápa követte egymást.
Főpásztoraink 1994. augusztus 23-án kötelességüknek tartották, hogy levéllel forduljanak az új miniszterelnökhöz, Horn Gyulához. A tavaszi választáson földcsuszamlás-szerűen győztes szocialista-liberális kormányzat a magyar katolikus társadalomban joggal ébresztette fel a „visszarendeződéstől” való félelmet, hiszen még igen rövid és ellentmondásos volt a szabad, demokratikus politikai és gazdasági újrakezdés 1990-től.
A spanyolországi Santiago de Compostela kétségtelenül egyike azoknak a helyeknek, ahol Európa lelki örökségét meg lehet tapasztalni. A legenda szerint idősebb Szent Jakab apostol temetkezési helye Európa máig leglátogatottabb zarándokhelye. Tíz esztendővel ezelőtt, 1999 augusztusának első napjaiban itt találkoztak a földrész fiataljai a harmadik keresztény évezredre készülve. Több tízezren érkeztek ide Európa különböző részeiből – voltak, akik gyalog vagy kerékpáron – a kegyhely szent évének záróeseményére.
„Aki Istenről beszél, az az egész valóság teremtő eredetéről beszél” – olvasom Wolfhart Pannenberg professzor Teológia és filozófia című könyve elején. A kötet egyik alapvető mondanivalója ez. A bölcselet és keresztény teológia kölcsönhatását tárgyalja ez a kötet. Ez a viszony feszültségekkel teljes volt ugyan, de mindkét tudomány számára termékenyítő.
Idei Szent István-napunk ünnepi szónokának a sziléziai születésű, Kelet-Németországban nevelkedett Joachim Meisner kölni bíboros, érseket hívta meg Erdő Péter bíboros, prímás, érsek.
Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek – Úgy vonult be Szent István a történelembe, mint protorex, mint első király. És úgy néztek fel rá, mint apostoli királyra, a szó bizánci értelmében vett izaposztoloszra – vagyis olyan uralkodóra, aki népét a kereszténységre vezette, országának nemcsak uralkodója, de apostola is volt.
