Rosdy Pál

Születési évszámom (1932) mutatja, a csupa fiatalokból álló szerkesztőségünk mennyire fiatalít. Történész és levéltáros diplomát szereztem annak idején a budapesti egyetemen, a teológiához is konyítok valamit és nagyon érdekelnek a keresztény közösség hírei. Hosszú életem során a boldog családi otthonban felnövekvő gyermektől a politikai rabig sok minden voltam. Életem két meghatározó eseménye azonban az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a II. vatikáni zsinat volt. Ezért is adok hálát Istennek, hogy megérhettem a rendszerváltozást és Ferenc pápát.

Vészharangok a Notre-Dame-ban?

Szerző:

A francia nemzetgyűlés döntött a házasság fogalmáról

Többünket meglephetett a hír, hogy a nyolcszázötven éves párizsi székesegyház négy harangját eltávolítják eddigi helyéről, és kilenc új harang kerül a háromszázharminc éves Emmanuel mellé. Az új harangok történelmi tanulsággal szolgálhatnak az európai társadalom keresztény gyökereiről, elfelejtettnek látszó, ám ma is érvényes értékeiről. Erre éppen most, a házasság intézményét aláásó francia és európai törvényhozás idején igen nagy szükség van.

A XVIII. század végén kirobbant francia forradalom – melynek egyik fő célkitűzése kultúránk keresztény alapjainak megsemmisítése volt – „a rend kedvéért” a Notre-Dame kilenc harangját is elpusztította. Az 1856-ban készült négy új, rosszabb minőségű harang hangzását tekintve nem volt összhangban a legrégebbi Emmanuellel. A most elkészült, Marie, Gabriel, Anne-Genevieve, Denis, Marcel, Etienne, Benoît Joseph, Maurice és Jean-Marie névre keresztelt harangok tökéletes harmóniában szólalnak majd meg március 23-án, amikor elfoglalják végleges helyüket. Február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján a székesegyház hajójában kiállított új harangokat (képünkön) a jövőről álmodó gyerekek szólaltathatták meg először.

Hiszek, Uram, segíts hitetlenségemen!

Szerző:

Világ-nézet katolikus szemmel

A néma lélektől megszállt fiú apjának könnyek között tett vallomása egyike a számomra legtöbbet mondó evangéliumi mondatoknak. Most sem tudnám jobban összefoglalni a francia katolikus sajtószövetség Annecyben megrendezett tanulmányi napjainak végkövetkeztetését.

Van-e jövője a keresztény sajtónak? Amennyiben képes lesz tudomásul venni, hogy a társadalmi és erkölcsi válságban minden megkérdőjeleződik, akkor van – állapították meg. Mert ma már semmi sem magától értetődő, sem a keresztény hit, sem a világi értékek.

Hit és vallásosság

Szerző:

A történelmi egyházak párbeszéde Varsóban

A hit és a vallásosság a változó Európában. Új keresztény mozgalmak Európában: kihívás vagy lehetőség? – erről a témáról tanácskozott az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) és az Európai Egyházak Konferenciájának (KEK) közös bizottsága február 4–6-án a lengyel fővárosban Józef Michalik érsek, a lengyel püspöki konferencia elnökének meghívására, aki a CCEE alelnöke is.

Nogara bankár átutalásai

Szerző:

A katolikus egyház kritikusai előszeretettel foglalkoznak a vatikáni pénzügyekkel, hiszen tudják, mennyi tájékozatlanság és előítélet övezi az egyház anyagi ügyeit. Mintha már önmagában botrány volna, hogy egy plébániának vagy pláne a Vatikánnak pénzre van szüksége ahhoz, hogy templomát, intézményeit fenntarthassa, oktatási, lelkipásztori és missziós feladatait elláthassa.

Érdekes kérdések az igazságról

Szerző:

Világ-nézet katolikus szemmel

„Melyik a valószínűbb: hogy létezik Isten, vagy hogy nem? Isten hímnemű? Hogyan kell értenünk, hogy Isten hat nap alatt teremtette a Földet? Ki az a Szentlélek? Miért van szükség a Szentháromságra, és miért nincs Szentnégység? Miért nem kérdés, hogy az Atya várt-e vagy sem, hogy létrehívja a Fiút? Mária tényleg szűz volt, vagy ezt nem úgy kell érteni? És azután is szűz maradt, hogy megszülte Jézust? Nem fárad el Jézus, hogy egész nap »ott ül az Atya jobbján«? Hogyan kell érteni azt, hogy Jézus megszabadított minket bűneinktől? Mi lesz velünk a végítéletig?”

Mosolygós tudóst köszöntünk

Szerző:

Nemeshegyi Péter SJ kilencvenéves

Mosolya emberszeretetét tükrözi, de istenszeretetéből fakad. Jellemző módon kedvenc zeneszerzőjéről, Mozartról is azt tartja, hogy Isten szeretetének muzsikusa. Mozart vallomása szerint: „Nem a kiváló értelmi képesség tesz valakit zsenivé. Nem is a mély érzelmi gazdagság. A szeretet, a szeretet, a szeretet: ez tesz zsenivé!”

A szegénység veszélygóca Maliban

Szerző:

Nemrég még szinte alig tudtunk Mali létezéséről. Az „arab tavasz” azonban messze ható változásokat okozott Afrikában, ahol egyelőre nem tudni, egy újabb tartós, sok résztvevős háború folyik-e. Nemigen hallunk az ottani keresztényekről sem. Vessünk hát egy pillantást a kialakult helyzetre!

A nyugat-afrikai Mali a világ egyik legszegényebb országa. A közel tizenötmilliós lakosság fele a nemzetközi szegénységi szint (napi 1,25 US-dollár) alatt él. A gazdasági helyzeténél fogva csupán gyenge hadsereggel rendelkező ország nem tudta megállítani a nomád tuareg harcosokat, akik Kadhafi szolgálatából modern fegyverekkel felszerelve érkeztek haza Líbiából.

Bécs: Votivkirche

Szerző:

Menekültek templomi éhségsztrájkja

Aki a bécsi Ring (körút) látnivalóit csodálja, felfigyel a neogótikus stílusban épült Votiv-kirchére, a Fogadalmi templomra. Ma már nem közismert építésének magyar vonatkozása: 1853-ban a csákvári Libényi János szabólegény itt követett el merényletet Ferenc József császár ellen, akit a nyakán sebesített meg. A templomot a merénylet helyszínén adományokból építették a császár felépülésének emlékére.