Rosdy Pál

Születési évszámom (1932) mutatja, a csupa fiatalokból álló szerkesztőségünk mennyire fiatalít. Történész és levéltáros diplomát szereztem annak idején a budapesti egyetemen, a teológiához is konyítok valamit és nagyon érdekelnek a keresztény közösség hírei. Hosszú életem során a boldog családi otthonban felnövekvő gyermektől a politikai rabig sok minden voltam. Életem két meghatározó eseménye azonban az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a II. vatikáni zsinat volt. Ezért is adok hálát Istennek, hogy megérhettem a rendszerváltozást és Ferenc pápát.

Brazíliára figyel a világ

Szerző:

Különös dolog történik Brazíliában. A június 12-én elkezdődött futball-világbajnokság remélhetőleg világszerte szép és izgalmas sportélményekkel fogja megajándékozni a játék szerelmeseit – de hát ebben talán nincs semmi különös.

Sokkal inkább különös jelenség azonban, hogy a világbajnokság rendkívül magas költségei miatt hetek óta ezrek és ezrek vonulnak az utcára Brazíliában. Azzal vádolják a kormányt, hogy a világbajnokság miatt elhanyagolja a jobb egészségügy, a jobb közoktatás megvalósítását. Pedig a világ eddig úgy tudta, hogy a braziloknak mindenük a foci.

Imára szólított

Szerző:

A párbeszéd legnemesebb formája mindig új feladatot, elhatározást, hitet kíván. Újra és újra úgy érezzük, hogy nem tudunk imádkozni. Talán azért, mert „kinőttük” korábbi imamódunkat, de legalábbis jobban, személyesebben szeretnénk Istenhez szólni, esetleg kérdeznénk őt, vitába szállnánk vele.
A tárgyalás, a kompromisszumkeresés, egymás álláspontjának megismerése nélkülözhetetlen, de csak „köztünk marad”, nem emelkedik fel magasabb szintre. Nemcsak a politikusok módszere ez, mindnyájunknak meg kell tanulnunk, különben egymásnak esünk.

Az ukrán válság ortodox arca

Szerző:

A nyugati világ nehezen érti – és gyakran félre is érti – az orosz politikai, hatalmi viszonyokat. Még inkább így van ezzel a keleti keresztény gondolkodást és mentalitást illetően. Megpróbálja a maga fogalmai szerint értelmezni azokat, ám ez még gazdasági szempontból is félrevezető, a demokrácia vonatkozásában pedig még inkább az.

Ezért is érdemes felfigyelni Bodo Bost írására, mely bepillantást enged az ortodox papság szerepébe az ukrán válság fejleményeinek folyamatában. Általános tapasztalat szerint az ukránok sokkal vallásosabbak, mint az oroszok. Ez tükröződött abban a tényben is, hogy a szovjet diktatúra idején a nyitott templomoknak több mint a fele Ukrajnában volt. A Szovjetunió felbomlása után függetlenné váló államok többségétől eltérően Ukrajnában az ortodoxok egy jelentős része a moszkvai patriarchátushoz tartozó maradt. A mintegy negyvenötmilliónyi ukrán népesség 29,4 százaléka tehát bizonyos értelemben a moszkvai hatalom előretolt hídfője.

Ferenc pápa és Bartholomaiosz pátriárka

Szerző:

Közös nyilatkozat Jeruzsálemben

Ferenc pápa szentföldi zarándoklatának egyik alapvető célkitűzése az volt, hogy találkozzon Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárkával, a keleti kereszténység tiszteleti fejével, ötvenedik évfordulóján annak, hogy VI. Pál pápa és Athénagorasz konstantinápolyi pátriárka személyében 1964 januárjában, Jeruzsálemben ezer év után először találkozott a római és a konstantinápolyi egyház vezetője. A II. vatikáni zsinat idején ez az esemény is hozzájárult az ökumenizmus és a keresztény egységtörekvések fellendüléséhez.

E jubileumi találkozóval a pápa nem csupán emlékezni akart, hanem új lendületet kívánt adni az időközben kissé megfáradt ökumenikus törekvéseknek.
Az alábbiakban ismertetjük a tartalmát annak a közös nyilatkozatnak, amelyet Ferenc pápa és Bartholomaiosz pátriárka Jeruzsálemben írt alá május 25-én.
1. Ez a mi találkozónk a két testvér, Péter és András apostol által alapított római, illetve konstantinápolyi egyház püspökeinek újabb egymásra találása, számunkra intenzív spirituális öröm forrása, és alkalmat nyújt arra, hogy elgondolkozzunk a közöttünk lévő kapcsolatok mélységéről és hitelességéről.

Mindvégig kitartottak

Szerző:

Szomorúan időszerű könyv jelent meg a ferences atyák jóvoltából a közelmúltban. Hiszen naponta halljuk a híreket Ukrajna mai kálváriájáról, az immár az ország létét fenyegető belső harcokról. Ez a könyv az ukrán nép XX. századi szenvedéseiről szól, a kommunista diktatúra hazai emlékeinknél sokkal keményebb évtizedeiről, az istentagadó hatalom kettős, nemzeti és vallási elnyomásának történetéről.

Ránk számíthat Európa

Szerző:

Az európai parlamenti választáson részt vevők száma csaknem minden országban fokozatosan csökken. Nem csodálkozhatunk ezen, hiszen az Európai Unió politikájában ugyanúgy a gazdasági kérdések kerültek előtérbe, mint az átlagember gondolkodásában. Márpedig ki volna elégedett mégannyi brüsszeli átutalással? Nincs az a pénz, amelynél többre ne vágyna az ember.

India választott

Szerző:

Indiát huszonnyolc szövetségi állam alkotja, és hét szövetségi területre tagolódik. A parlamenti választás hosszú heteken át tartott, és május 12-én ért véget a nyolcszáztizennégymillió választópolgárt számláló országban. A voksolások ötödik fordulója százhuszonegy választókerületben a mi húsvétunk idején vette kezdetét.

A győztes a hindu nacionalista Bharatiya Janata Párt (BJP) lett. A jezsuita Cedric Prakash szerint „legrosszabb aggodalmaink váltak valóra”. A gujarati emberi jogi központ igazgatója arra buzdította honfitársait, mindent tegyenek meg annak érdekében, „hogy megőrizzék hazájukban a demokratikus pluralizmust, különösen a szegények, a kirekesztettek, a kisebbségek jogait védjék meg.”

USA

Szerző:

Negyven százalék spanyol ajkú

New Jersey államban van egy kis település, amelynek plébániájához háromezer család tartozik. Főleg mexikóiak, illetve némelyek Puerto Ricó-i, dominikai, ecuadori bevándorlók. Nem egyedülálló jelenséggel van dolgunk, hiszen az Amerikai Egyesült Államok katolikusainak negyven százaléka manapság már spanyol ajkú, legtöbbjük mexikói származású. Egyre többen vannak, és persze főleg fiatalok, akik családot alapítanak, gyermekeket nevelnek.

Az Egyesült Államokban jelenleg ötvennégymillió „hispán” él, ők a legnagyobb etnikai csoport. Számítások szerint 2060-ra valószínűleg a lakosság egyharmada lesz spanyol ajkú. A katolikus egyház számára ez a tény egyrészt áldás, másrészt egyre nagyobb gondot jelent. Áldás, mert e bevándorlás nélkül már sok egyházközség megszűnt volna.