Dél-Korea után

Interjú Ferenc pápával a repülőgépen

Ferenc pápa dél-koreai látogatása végén, a búcsúzáskor egy kislánytól rózsacsokrot kapott a szöuli nunciatúra kapujában. Rómába megérkezve a szentatya ezeket a virágokat helyezte el a Santa Maria Maggiore-bazilika Mária-ikonjánál. Erről a szándékáról már a repülőgépen tájékoztatta az őt kísérő újságírókat, akik augusztus 18-án, a Dél-Koreából Rómába tartó járat fedélzetén egészen személyes jellegű kérdéseket is feltehettek a pápának, s ő szokásához híven őszintén válaszolt ezekre.

A szentatya elárulta például, hogy neurózistól szenved, és egészsége érdekében naponta gyógyteát fogyaszt. Nevetve úgy nyilatkozott: egyszer olvasott egy érdekes könyvet, amelynek az volt a címe: „Örülj, hogy neurotikus vagy.”

Az iszlám történelem szégyenfoltja

Az Iszlám Állam (IS) elnevezésű terrorszervezet rémtettei Irakban az iszlám történelem mélypontját jelentik – hangsúlyozta a Vatikáni Rádiónak Samir Khalil Samir egyiptomi jezsuita iszlámszakértő augusztus 23-án. Ebben a helyzetben az imámok és az iszlám nép határozott állásfoglalására volna szükség. Az iszlám történetének legszörnyűbb vészkorszakát éli. A barbárságnak ilyen mélypontján még soha nem voltunk – fogalmazott a szakértő.

Az ukrán válság egyházi vetülete

Szvjatoszlav Sevcsuk kijevi görögkatolikus nagyérsek ismételten visszautasította a moszkvai ortodox pat ri ar chá – tus vádját, miszerint az ukrán görögkatolikus egyház közvetlenül beavatkozott a keletukrajnai katonai konfliktusba. Sevcsuk nagyérsek részletes levelet intézett a világ katolikus püspökeihez, amelyet a Vatikáni Rádió augusztus 25-én ismertetett.

Megoldódik a C-probléma?

Ismét felmerült Németországban az úgynevezett C-probléma, melynek lényege: nevezheti-e még magát kereszténydemokratának a nagyobbik kormányzópárt, a CDU? Vagy már csak hagyományosnak tekinthető az elnevezés?

Az európai alkotmány 2004-ben végül is Európa keresztény gyökereinek említése nélkül született meg. Megalkotása során sem a pápa, sem az egyházak, sem egyes európai pártok érvelését nem vették tekintetbe, ahogyan figyelmen kívül hagyták az alkotmányt szerkesztő konvent magyar tagjának és másoknak az álláspontját is. A 1905-ös francia törvényekhez igazodott az európai többség, holott az Európai Unió születésénél a hitvalló keresztény, Robert Schuman is ott bábáskodott, és a konvent elnöke, Valéry Giscard d’Estaing eredetileg szintén kereszténydemokrata politikus volt.

Hamvas Endre félelmei

Könyvespolcra

A XX. század második felében, a kommunista diktatúra legkeményebb éveiben a Magyar Katolikus Egyház vezetői között voltak mártírok, sokat szenvedő, félreállított emberek és manőverező, gyengének, sőt megalkuvónak bizonyult személyiségek egyaránt. Az egyháztörténeti kutatás számára a túlélő tanúk számának fogyásával egyre nehezebb forráskritikát igénylő, de talán egyre szabadabb kutatói lehetőségeket kínáló feladatot jelent ez a korszak, még évtizedeken át.

Egyház a kommunista diktatúrában

Könyvespolcra

Lengyelországban az idei évet a szabadság évének is nevezik, nálunk pedig a páneurópai piknik, a vasfüggöny áttörésének 25. évfordulója teszi különösen aktuálissá, hogy a Márton Áron Társaság kezdeményezésére a budapesti lengyel nagykövetség rendezésében tavaly tartott konferencia anyaga megjelenjék.

Ami a nekrológokból kimarad

In memoriam Mojzer Miklós

Ahogy az lenni szokott, aki életében alig hallott róla, halálakor az írott és elektronikus sajtó hasábjairól megtudhatta, hogy élt és alkotott közöttünk egy, a művészet iránt elkötelezett tudós, Mojzer Miklós. Akik érdeklődnek a művészettörténet iránt, azok persze többet is tudtak életművéről, mint amennyit a halálhír vételekor (augusztus 24-én) a sajtó hevenyészve megemlített: 1989-től 2004-ig a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a középkori magyarországi művészet – elsősorban M. S. mester – nemzetközileg elismert kutatója, a barokk építészettörténet tekintélyes szakértője volt.

Tóth Tihamér öröksége ma

Fontos volna megírni a budapesti Egyetemi templomnak a XX. századi magyar egyháztörténetben játszott szerepét. Elég csak a százakat vonzó Prohászka Ottokár, Tóth Tihamér vagy Sík Sándor konferenciabeszédeit említeni, hogy ennek igazságát belássuk. E neves szónokok jelentősége, népszerűsége hivatásbeli nagyságukon kívül sok más tényezőn is múlt.

De Tóth Tihamér nemcsak az Egyetemi templom szószéke körül gyülekezőknek, hanem az egész országnak lehetett tanítója a rádió révén. Mivel a harmincas években már elterjedtté vált a rádió, az első „rádióprédikátorként” komoly hatása volt.