A jászol hangjai

Családi CD-album – meglepetés az ünnepre

Anya írt, apa komponált, Ábel szavalt, Panka lelkesedett. A szelíd és nőies, mégis kellően határozott meggyőzésnek is köszönhetően a Tatán élő, kétgyerekes Gulya család meglepetéseként a közelmúltban napvilágot látott egy karácsonyi CD-album, amelynek különlegessége, hogy a komolyzenei hangszerelésű darabokat szimfonikus zenekarral, gyermek- és vegyes karral vették fel.

– Az évek során megelégeltük, hogy adventben és a karácsonyi időben alig tudtunk minőségi zenét hallgatni és hallgattatni a gyerekeinkkel – árulta el az előzményekről Gulya Kinga, aki végzettsége szerint pedagógus. – Érlelődött bennünk egy modern stílusban hangszerelt, a legismertebb egyházi szerzemények mellett az ünnepkörről szóló saját művekből összeállított album létrehozásának gondolata.

Új misszió, sajátos nevelés

A tatabányai Bánhidai Szent Erzsébet Óvoda terveiről

– Minden fejlődésnek kettős indítóoka van. Az egyik az emberi kulturáltságból fakad, a másikat pedig a mindennapi életben jelentkező hiányok teremtik meg. Az óvodánkban, de a tágabb környezetünkben is azt tapasztaltuk, hogy hiánypótló szolgálatot teljesítenénk, ha beindítanánk a sajátos nevelési igényű gyerekekkel való foglalkozást. A városnak nagy szüksége van egy ilyen szellemiségű intézményre, s erre az újabb szolgálatra. Ez késztetett bennünket arra, hogy felvállaljuk ezt a szociális missziót, amelyhez már meg is kezdtük a szükséges háttérfeltételek megteremtését – mondta el Nagy László bánhidai plébános, püspöki biztos.

Korai „szüretelésű” zselés és kókuszos már kapható

Jó néhány éve valahol valakiknek szóvá tettem, milyen nevetségesen visszatetsző, hogy már november elején kapni lehet a boltokban csokimikulást és -krampuszt, sőt, karácsonyfára való szaloncukrot és habcsókot is. Aztán elkezdtem figyelni, hogyan játszik rá egyre inkább a kereskedelem a közízlés még erőteljesebb kificamítására ebben a tekintetben (is). Mind reménytelenebbül látom, hogy a portékájukat kínálók nem ismernek határt. Úgy tűnik, a polcok között szinte állandóvá igyekeznek tenni a vásárlók számára az ünnepvárás érzését. Még kiábrándítóbb, hogy ehhez a „bulihoz” megtalálják a vevőket is, akik felülnek az olcsóság szlogenjének, noha az utolsó pillanatokban sem lenne drágább semmi, ahogyan azt évről évre megtapasztalhatjuk. S akkor még messze nem a lényegről beszéltünk, hiszen nem az ár-érték arány itt a fő kérdés, hanem egy érzés, a csendes készülődés érzésének megcsúfolása.

A vértesi erdőgazdaság a keresztény emlékhelyekért

Az idei esztendő többek között a társaság területén található keresztény-kulturális emlékek felé fordulás éveként íródhat be a több tájegységen is gazdálkodó Vértesi Erdő Zrt. cégtörténetébe.

– Erdőgazdaságunk tevékenységében a hagyományos értelemben vett erdőgazdálkodás mellett egyre inkább megjelenik a kulturális és történelmi emlékhelyek védelme is. Jövőbeli elképzeléseink között szerepel, hogy valamennyi, a gondjainkra bízott területen található, ilyen jellegű épület, mementó helyreállításában és megóvásában szerepet vállaljunk – mondta el lapunknak Kocsis Mihály vezérigazgató.

Reményt keltő harangzúgás

Amint arról már hírt adtunk: nemrégiben Spányi Antal fehérvári megyés püspök megáldotta a tavaly januári földrengésben csúnyán megrongálódott, ám azóta szépen kijavított várgesztesi templomot. Túlzás nélkül elmondható: újra gyönyörű az épület, ismét méltóságteljesen uralja-vigyázza a festői vértesi falucskát. S ódon falai talán a korábbinál is zengőbben erősítik fel a hívek könyörgéseit, mintha még reménykeltőbben zúgna-bongna a magasban az ércharang, még megnyugtatóbb volna csak úgy csendben leülni odabent néhány percre valamelyik padban…

Közös felelősségünk a változás

A kolontári vörösiszap-katasztrófa napra pontos évfordulóján, egyben Assisi Szent Ferenc, mint a környezetvédők védőszentje emléknapján a teremtésvédelem megannyi nyitott kérdéséről volt szó a tizenötödik tatabányai keresztény hét közéleti programnapján.

– Azon a napon, amikor Devecsernél átszakadt a vörösiszap-tározó gátja, és az a szörnyű áradat életeket is kioltott, döbbenet lett úrrá mindannyiunkon. Újabb, ezúttal igazán testközeli figyelmeztetést kaptunk a teremtett világgal szembeni felelősségünkről, pontosabban – sajnos – a felelőtlenségünkről. Arról, hogyan herdáljuk a ránk bízott értékeket – hangoztatta a bánhidai református templomban tartott eseményen Bartos Mónika országgyűlési képviselő, aki katolikus lévén nagy áldásnak nevezte, hogy ezúttal ezen a helyszínen szólhat a döntéshozói hivatásában központi kérdésként kezelt környezetvédelemről.

Lomtalanítani volna jó

Világ-nézet katolikus szemmel

Miután lassan ismét nagyon sok olyan holmi foglalja a helyet odahaza, ami – legalábbis első ránézésre – feleslegesnek tűnik, megnéztem a szolgáltató honlapján, mikor indítják mifelénk a platós kocsit a szokásos őszi lomtalanításra. Megörültem, hogy nincs már messze a dátum, ugyanakkor meg is riadtam a kihívástól, hogy végezni tudunk-e addig a válogatással, pakolással.

Röviden

Székesfehérváron az oktatásról

A Székesfehérvári egyházmegye szeptember 24-én tartott hagyományos Szent Gellért-napi pedagógiai ünnepségén főtanácsosi címet kapott Csák Lajos igazgató (Szent Imre Általános Iskola és Óvoda, Székesfehérvár). Tanácsos lett Csuklyné Lovász Zsuzsanna tanító-hitoktató (Árpád-házi Szent Margit Katolikus Általános Iskola, Tatabánya) és Pelyachné Pingiczer Klára történelem–német szakos tanár (Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium, Budakeszi), míg főmunkatárssá lépett elő Szilágyi István karbantartó (Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium, Budakeszi). A Szent Gellért-díj ezüst fokozatában részesült Koch Józsefné matematika–angol szakos tanár (Szent Margit Általános Iskola Szent László Tagiskolája, Bicske) és Szegletesné Márkus Judit műszaki tanár (Mindszenty József Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda, Budaörs).