Pallós Tamás

1975, Budapest; 1995-2000 Pázmány–HTK, 2000- az Új Ember szerkesztősége, 2005- a kultúra rovat… Napi közelségben: Dante, Shakespeare, Madách, Dosztojevszkij, Bernanos, Saint-Exupéry, József A., Pilinszky, Hamvas, Baktay, Verdi, Wagner, Puccini, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Massenet, Mahler, Janáček, Respighi, R. Strauss, Bartók, Gershwin, Michelangelo, Tiziano, Rembrandt, van Dyck, Maróti, Gaudí, Calatrava, Kuroszava, Tarkovszkij… Ókor, kelet, régészet, gótika és szecesszió. Egy mondat az örömhírből: Fiam! te mindig velem vagy, és mindenem a tiéd… (Lk 15,31)

Keresztény gólyatábor – 2013

Szerző:

Hatodik alkalommal rendeznek keresztény gólyatábort Esztergomban, ahová a szervezők most is nagy szeretettel várják azokat a fiatalokat, akik szeptemberben kezdik meg főiskolai vagy egyetemi tanulmányaikat az ország valamelyik felsőoktatási intézményében.

Néhány évvel ezelőtt felsőbb éves hallgatók gondoltak először arra, hogy az egyetemre készülő hívő fiataloknak olyan programot szerveznek, amelyen megismerkedhetnek egymással, bepillanthatnak a keresztény közösségek életébe, s így könnyebben tehetik meg első lépéseiket a számukra még idegen környezetben. Így született meg az elmúlt években az immár HEGY (Hittel az Egyetemen) névvel fémjelzett tábor.

Szent László ünnepe Győrben

Szerző:

A Győri egyházmegye idén ünnepli a Szent László király pártfogását kérő fogadalomtétel, illetve az évenkénti hagyományos körmenet 250. évfordulóját.

Június 26-án, hagyományteremtő szándékkal, ünnepélyes keretek között helyezték ki Szent László király hermáját a győri székesegyházban. A liturgia során bemutatták az Énekek Szent László király tiszteletére című énekeskönyvet, amely az Új Ember könyvesboltjában is kapható. (Győri riportunk a következő lapszámunkban olvasható.)

Don Bosco nyomában

Szerző:

Lelkes-mozgalmas szalézi napok itthon

Múlt pénteken, május 17-én Szlovéniából érkezett Magyarországra Bosco Szent János, a szalézi rend alapítójának ereklyéje (képünkön). Egykor áldást osztó jobb kézfejét egy egész alakos viaszfigura rejti. Itthon tíz nap alatt tizenöt helyszínen – többek között Szombathelyen, Győrben, Pécsett, Péliföldszentkereszten, Veszprémben, Székesfehérváron, Budapesten, Balassagyarmaton, Szolnokon és Nagymaroson – róhatják le a szent iránti tiszteletüket a magyar hívők-zarándokok.

Verbényi István köszöntése

Szerző:

Múlt csütörtökön este az albertfalvi Szent Mihály-templomban hálaadó szentmisét mutatott be hetvenötödik születésnapján Verbényi István protonotárius, kanonok, aki nyugalmazott plébánosként a mai napig részt vesz közössége lelkipásztori szolgálatában.

Zirc központja régi fényében

Szerző:

Európai uniós támogatással, az apátság és az önkormányzat partnerségével hétszázmillió forintból újult meg a zirci monostor és környezete. A projekt keretében létrejött a Ciszterci Apátság Monostori Látogatóközpont, amelyben az 1182-ben alapított apátság nyolcszáz éves múltját és műtárgyait mutatják be. Renoválták az épület főhomlokzatát, mellékszárnyait, helyreállították a díszudvart, és feltárták a középkori kolostor romjait. Az elmúlt időszakban azonban nemcsak az épületegyüttest és a Rákóczi teret rendezték, a város arborétuma is visszakerült az apátság tulajdonába.

Csoma’s Room

Szerző:

Irimiás Balázs magyar emlékek nyomában a Távol-Keleten

„Ha az épület belsejében felmegyünk a keskeny lépcső magas kőfokain a felső emeletre, kijutunk a nyitott erkély vagy loggiafélére, s erről jobb kéz felé nyílik Csoma egykori szobájának ajtaja. A megfeketedett ajtó alacsony, úgyhogy belépéskor középtermetű embernek is meg kell görnyednie. A szobácska maga kicsiny, rideg és komor. Körülbelül 3 x 3 méter az alapterülete, s a mennyezetet felnyújtott kézzel érinteni lehet. Egészen fekete; a füst időtlen idők óta ébenszínűre cserzette az egyenetlen falakat és a mennyezet vékony gerendáit” – írja Baktay Ervin Kőrösi Csoma Sándorról szóló életrajzában. A világhírű tibetológus, nyelvész, a tibeti–angol szótár összeállítójának celláját, ahol 1823 júniusától 1824 októberéig élt és alkotott, 1928-ban jelölte meg a kiváló orientalista-művészettörténész. A zanglai erőd és Csoma szobájának helyreállításán az utóbbi években Irimiás Balázs dolgozik önkéntes csapatával. A közgadász-építésszel keleti kötődéseiről és szerepvállalásairól beszélgettünk, az első lépésektől…

Múltfeltárás a jövőért

Szerző:

Major Balázs missziói

A Magyar Nemzeti Múzeumba egyeztettünk találkozót Major Balázs régész-történész arabistával. Ihletett helyszín és láthatóan otthonos terep számára e patinás intézmény, ami abból is kiderül, hogy időről időre régész kollégái és pázmányos tanítványai köszönnek rá, miközben a múzeumi kávézó márványlapos asztalánál Margatról, a Szentföld – vezetésével kutatott – legnagyobb lovagváráról, új libanoni megbízásáról és a régészeti tanszék elindulásáról beszélgetünk. Nehéz mederben tartani a mondanivalót, magam is szívesen csaponganék térben és időben a közel-keleti és hazai témákról, az ismerős és a nagyközönség számára kevéssé ismert történelmi helyszínekről hallva. Abban maradunk, hogy bizonyos részleteket „halasztunk”, úgyis mind külön fejezetet érdemelne. A rögtönzött krónikát a nagy nemzetközi sajtóvisszhangot kiváltó, 2008-ban feltárt margati freskóktól indítottuk el…

A Szentföld zenekara

Szerző:

„Alig­ha ta­lá­lunk még egy ze­ne­kart, amely oly rend­kí­vü­li és szen­zá­ci­ót kel­tő kö­rül­mé­nyek közt ala­kult meg és szer­zett ma­gá­nak te­kin­télyt, mint az Iz­ra­e­li Fil­har­mo­ni­kus Ze­ne­kar. Rend­kí­vü­li volt már ma­gá­nak Hubermannak a be­je­len­té­se, hogy »a vi­lág leg­ki­sebb or­szá­gá­ban a leg­jobb ze­ne­kart« akar­ja meg­te­rem­te­ni…” Siegfried Borris kez­di így A vi­lág nagy ze­ne­ka­rai cí­mű köny­vé­nek „kö­zel­-ke­le­ti” fe­je­ze­tét. Az ön­szer­ve­ző­dő-út­ke­re­ső együt­tes „ős­tör­té­ne­te” az 1920-as éve­kig nyú­lik vis­­sza; a tár­su­lat ka­rak­tert nyert, ami­kor 1934-ben meg­ala­kult a Palestine Phil­har­mo­nic Symphony Union.