A Szentföld zenekara

Az Eu­ró­pá­ból ér­ke­zett ki­vá­ló te­het­sé­gű zsi­dó mu­zsi­ku­so­kat (köz­tük ma­gya­ro­kat is) a Pa­lesz­ti­ná­ba vis­­sza-vis­­sza­já­ró vi­lág­hí­rű len­gyel he­ge­dű­mű­vész, Bronis»aw Hubermann fog­ta ös­­sze olyan ered­mé­nye­sen és meg­győ­ző­en, hogy 1936. de­cem­ber 26-i tel-avi­vi be­mu­tat­ko­zó kon­cert­jük ve­zény­lé­sé­re si­ke­rült meg­nyer­ni a ret­te­get­ten igé­nyes olasz Maestrót: Arturo Tos­caninit. A le­gen­dás kar­mes­ter­rel Je­ru­zsá­lem­ben és Ha­i­fá­ban is ját­szot­tak, majd a ze­ne­kar el­in­dult el­ső nagy si­ke­rű tur­né­já­ra, amely Egyip­tom­ba, Ka­i­ró­ba és Ale­xand­ri­á­ba ve­ze­tett…
Iz­ra­el ál­lam meg­ala­ku­lá­sá­tól az Is­rael Philharmonic Orchestra hang­ver­se­nyei több­sé­gét a már em­lí­tett ho­ni nagy­vá­ros­ok­ban, Tel-Avivban (az ott­ho­nuk­ként szá­mon tar­tott Frederic R. Mann Auditoriumban), Je­ru­zsá­lem­ben és Ha­i­fá­ban ad­ja, de az utaz­ga­tó ze­ne­kar rend­sze­re­sen ven­dég­sze­re­pel a vi­lág leg­je­len­tő­sebb kon­cert­ter­me­i­ben, ope­ra­há­za­i­ban is.
Az „IPO” kon­cert­je­i­nek ma­gas szín­vo­na­lát kez­det­től el­ső osz­tá­lyú szó­lis­ták és kar­mes­te­rek biz­to­sí­tot­ták; ezt bi­zo­nyít­ja az együt­tes gaz­dag disz­ko­grá­fiá­ja is. Jó kap­cso­la­tot ápol­tak töb­bek kö­zött Leonard Bernsteinnel, aki 1947-től 1990-ben be­kö­vet­ke­zett ha­lá­lá­ig részt­ve­vő­je, ala­kí­tó­ja volt a Szent­föld ze­nei éle­té­nek. Im­már több mint negy­ven éve for­mál­ja a ze­ne­kar ar­cu­la­tát Zubin Mehta. A bi­zal­mi vi­szonyt mu­tat­ja, hogy az Iz­ra­e­li Fil­har­mo­ni­ku­sok 1977-ben ve­ze­tő kar­mes­ter­ük­nek is vá­lasz­tot­ták, sőt az in­di­ai-pár­szi di­ri­gens idő­köz­ben az örö­kös ze­ne­igaz­ga­tói cí­met is el­nyer­te. Az együt­tes 1994-ben Mehtával járt Bu­da­pes­ten; jobb sors­ra ér­de­mes, mik­ro­fo­nok­kal-erő­sí­tők­kel ron­tott, hát­tér­za­jos mar­git­szi­ge­ti est­jük azon­ban „fe­lej­tés­re ítél­te­tett”.
Há­rom éve a Zsi­dó Nyá­ri Fesz­ti­vál­ra, a Do­hány ut­cai zsi­na­gó­gá­ba vár­ták az Iz­ra­e­li Fil­har­mo­ni­ku­so­kat, még­hoz­zá Riccardo Mutival, de az évi tur­né­juk vé­gül el­ma­radt. A po­li­ti­kai vi­ha­rok, et­ni­kai fe­szült­sé­gek ál­tal fenn­ál­lá­sa óta meg-meg­érin­tett ze­ne­kar tör­té­ne­te nyug­ta­lan és iz­gal­mas, mint a vi­dék, a Bib­lia föld­je, amely­nek im­már las­san nyolc­van éve szó­szó­lói-(bé­ke)kö­ve­tei a nagy­vi­lág­ban.