In memoriam Orbán László
Immár öt éve annak, hogy egy fiatal erdélyi pap, Orbán László (1969–2008) kolozsvári egyetemi lelkész odaadta az életét egy diákja megmentéséért a Duna-deltában. Ahol a Szent György-ág a Feketetengerbe ömlik, ott fürödtek, küszködve a magas hullámokkal, amelyek észrevétlenül egyre beljebb sodorták őket. A fuldokló egyetemista fiút, Gyulát próbálta a víz felszínén tartani, aki így több levegőhöz jutott, és akit a mentésére érkező még eszméleténél talált, így megmenekült. László azonban elveszítette az eszméletét, és megfulladt. Az életét áldozta egy emberért, aki ma is él, és hálás volt lelkipásztorának. Laci atya emléke azóta is igen eleven. A kolozsvári Házsongárdi temetőben sírján mindig friss virág és égő gyertya jelzi, mennyire szeretik. In memoriam Laci címmel minden születésnapján (május 11-én) emlékező koncertet tartanak a tiszteletére. Megjelent egy DVD is az eddigi rendezvényekről, az életéről, a róla készült fényképekből, fennmaradt beszédeiből. Kétségtelen: kultusza van, élete, papi szolgálata nem ment feledésbe. Létrejött egy imakör is, amely a nevét hordozza. Gyermekkora, kispapsága, pappá szentelése, újmiséje, a kirándulások, amelyeken fiatalokkal járta a természetet, szentmiséi, prédikációi újra leperegnek a szemünk előtt. Felidézzük magas, sovány, utolsó két évében szemüveges alakját, szikárságát, egyszerűségét, áttetsző, Jézusra utaló, egészen rá emlékeztető vonásait.