A Veszprém megyei Kéttornyúlak (középkorban Lak, Laak) néhány kilométerre délre fekszik Pápától. Másodszor jártam a falu templomában, s mindkétszer a képen látható figurális ábrázolás vonzott: a bejárat fölötti visszanéző oroszlán.
Sokat gondolkodtam ezen a részleten, amely a Gömör megyei Rimabánya templomában látható Szent László-legenda freskóinak fényképezésekor készült.
Sólyom faluról akarok szólni, pontosabban a falu melletti dombról, amely már Belényesszentmiklóshoz tartozik, és ahol távolról látszik egy vörös torony. Ezt véletlenül csak akkor veszi észre az ember, ha valaki elmagyarázza, hogy hová kell menni, hol is kell keresni, hiszen a térképen is csak nagyítóval lehet megtalálni, hosszas keresés után.
Csolt monostoráról azért tudtam, mert egy régi, fehérvári kiállításon fényképeztem egy innen való indadíszes és emberfejes párkánytöredéket.
A Vas megyében fekvő magyarszecsődi római katolikus templom a XIII. század első felében épült fel, „minden szentek” tiszteletére. A vizitációk, a szájhagyomány alapján az 1234-es évet jelölik a befejezés éveként.
„Mi, felsőiszkáziak, Mindszentiszkázon vagy Egyházasiszkázon születtünk.” Mindenszentek napján volt a búcsú, és a falunak egyháza volt, vagyis plébániája. A régi oltárképet oldalt akasztották, védőszentet változtattak, s Raffaello Madonnájának másolatát tették középre” – mesélte szülőfalujáról Ágh István költő, akivel együtt jártam ott annak idején.
Az első látogatásom emlékét őrzi ez a kép. Az ócsai templomban csend volt, senki és semmi nem zavart a munkámban, mégis úgy őrzöm magamban, hogy akkor ott, abban a lemeszelt fehér falú templomban gregorián éneket hallgattam egy órán keresztül.
Sólyom és Szentmiklós között – Sólyom faluról akarok szólni, pontosabban a falu melletti dombról, amely már Belényesszentmiklóshoz tartozik, és ahol távolról látszik egy vörös torony.