Álmodik a múlt: „Itt szoktak harangozni…”

A XVII. században a templom már nincs a katolikusok kezén. Ettől kezdve rendszeres feljegyzések alapján ismerjük fejlődését. Az 1698-as forrás részletes leírást ad róla: „A templom a község közepén, nyílt és tágas helyen van, réges-régen Isten dicsőségére és minden szentek tiszteletére a katolikusok építették, keletelve van, tágas temető veszi körül a templomot. A temetőt részben árokkal, részben cövekelt, hasított deszkával kerítették, amely helyenként töredezett és nyitott, ezért ki és be átjárható.

Maga a templom zsindellyel fedett, de a szentély fölött rongált, tornya nincs. Harangja van a templom melletti fából készült haranglábon, amelyet zsindely fed, és itt szoktak harangozni. A templomnak deszkából készült és avult mennyezete van. Rácsosan elválasztott és kétrészes fakórusa, kő szószéke, elég sok, de rendezetlen ülőpadja van. Padozata szinte semmi nincs…” 1720-ban a templom ismét a katolikus szertartások színhelye lett, változott azonban a védőszent, ettől az időtől ugyanis Kisboldogasszony a templom titulusa.

A képen látható templom legérdekesebb része a déli kapu, amely alapos kutatás után 1969-ben került elő, helyreállítása 1971-re fejeződött be. Ennek a kapunak a felépítése jellegzetesen román kialakítású „Mint Jáknál, Csempeszkopácsnál, a bejáratot itt is nyeregtetős falkiugrásba helyezték el – írja a restaurátor, C. Harrach Erzsébet részletes ismertetésében. – Ez a formaképzés a dél-francia román formaalkotásból eredhet, bár Itália területén is gyakran láthatunk hasonló alakítású kapuépítményeket. A kapuépítmény előcsarnokot kíván helyettesíteni, lényegében álperspektivikus megfogalmazással, amit a béllet lépcsős formálásával értek el. Véleményem szerint Magyarszecsődön a kapuépítmény zömök arányaival a teljes déli homlokzathoz viszonyítva önálló építészeti »tömeget« alkot, bár mélysége alig haladja meg a fal vastagságát.

A kapu részletképzésében is félköríves román, csupán a vakárkád bélletének félgömbökkel díszített tagozata enyhén csúcsíves. A kapu háromlépcsős bélletű, két-két oszloppal.” Amikor az itt készült képe közül a kaput bemutató részletet meglátta valaki, azt kérdezte, hogy jáki-e. Nem, válaszoltam, de olyan. Itt a kapu hurkos kőmintás: csupa hurok, sehol egy csomó, sehol egy kötés. Az is lehet, hogy valahol van, de ezt mi nem láthatjuk.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.