Álmodik a múlt: A mágori kettős dombon

De hogy hol van, hol volt ez a hely, ezt csak most tudtam meg, amikor a Békés megyei Vésztőre menet „felfedeztem” az elenyészett, de alapjaiban feltárt monostort a Mágori pusztán lévő kettős halmon. Ez a 250 x 170 méteres kiterjedésű domb a Holt-Sebes-Körös bal partja mellett található, s ahogy megtudtam a feltáró régésztől: mesterséges domb, és a neolitikum óta lakott.

A monostor falainak műemléki konzerválása és helyreállítása 1979-ben kezdődött, és 1982-ben fejeződött be. 1982. augusztus 25-én nyílt meg, a műemlékileg konzervált Csolt-monostori romkert avatásával együtt. Juhász Irén beszámolójából és tanulmányából tudjuk, hogy Békés megye középkori múltjának kutatása vezetett a Mágori dombhoz. Az ásatás eredményeként vált ismertté a megye első birtokos nemzetségének, a Vatától származó Csolt nemzetségnek a monostora. Az első feljegyzés a monostorról 1222-ből ismert. Ekkor apátja, Lodus mint tanú szerepel a váradi ítélőszék előtt. „A Csolt család több ágra szakadva élt az ország különböző részein. A nemzetség tagjaival korábbi feljegyzésekben is találkozunk. Általános történeti adatokból ismerjük a nemzetség ősét, Vatát 1046- ból, majd az 1060. év eseményeinél fiáról, Janusról hallunk. A XIX. században a leszármazott Ábrahámfiak szerepelnek az okiratokban. 1357-ben a váradi káptalan előtt kötött egyezségben találkozunk a monostor és a birtokos nevének említésével. Ekkor a monostor temploma mindenszentek tiszteletére volt felszentelve. 1383-ban említik utoljára a csolti monostort.”

Majd e század végén ismeretlen okok miatt megszűnik a monostori élet, a területet a szomszédos Mágorhoz csatolják. A községnek nem volt temploma, ezért a falu a hajdani monostortemplomát használja plébániaként a későbbi időben. 1479-ben egy oklevél Mágort más néven Csoltnak nevezi. „A helység – a táj többi községével együtt – az 1590-es években pusztult el. 1654-ben már Mágor is pusztaként szerepel az összeírásokban. 1733- ban, a török kivonulása után összeírták Békés megye elpusztult templomos helyeit. Ekkor még állt a monostor két tornya. Az elhagyott templom tornyai 1786-ban dőltek le. A monostor építőanyagát felhasználták a megrongálódott vésztői templom kijavításához, valamint a környező kúriák építéséhez.”

Amikor a birtokos, Wenckheim gróf 1810 és 1812 között pincét vágatott a dombon, eltüntette a monostor legrégibb részének, a Szent István korában épült kis rotundának és a későbbi nagytemplom egy részének alapjait. „Az első templomot a XI. század első felében építették, ennek csak a falait díszítő falfestmény töredékeit ismerjük, melyek anyag- és stílusvizsgálati eredményei keltezik készítési idejét. Ezt a körtemplomot a kolostorudvaron tárták fel. A feltételezés szerint a pogány lázadás (1046) időszakában pusztították el, vagy nagyon megrongálták. A század második felében épült román stílusú templom szentélyfala félköríves, teste pedig téglalap alakú.”

Hogy milyen volt ez a kolostoregyüttes? A régész válasza: „Bizonyossá vált, hogy olyan rangos díszítményekkel ellátott épületek álltak itt a dombon, melyekhez hasonlóak az ország más részein csak királyi építkezéseken vagy azok hatósugarában találhatók. Művészettörténeti jelentőségük az Alföldön az adott korszakban a legnagyobb.” Hazajövet azon gondolkodtam, hogy vajon nem a magyar nép nevét rejti-e ez a Magur, Magor, Mágor helységnév? Hogy személynevet s nemzetségnevet őriz, az szinte biztos.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..