Álmodik a múlt: Ócsán szépen zeng az ének

Pedig ott ma inkább zsoltár zeng, hiszen a régi premontrei szerzetesek kéttornyú kolostortemploma már évszázadok óta a református egyházé. A magyar premontrei monostorok nagyrészt közlekedési csomópontokon, fontos utak mentén helyezkedtek el: Hatvan, Csorna, Türje, Zsámbék, Ság (Ipolyság), Várad-hegyfok. Ócsa monostorának és településének történetében is meghatározó szerep jutott az itt áthaladó országos fő közlekedési útnak.

A Pest-Kecskemét-Szeged országút mentén fekvő Ócsa kolostorát és templomát Möller István építésztörténész szerint 1195-ben kezdték építeni, és a tatárjárás évében, 1241-ben már készen állott. A franciaországi premontrei katalógusban a következőképpen írják le Ócsát: Filia Vallis S Johannis Baptiste, Waciensis dioc, Alza: azaz Ócsa a váci egyházmegyében, a völgyi Keresztelő Szent János filiája. „A tatárjárás következtében a jászói prépostság teljesen elszegényedett, ez lehet az oka, hogy az ócsai ezután a váradelőhegyfoki filiájaként szerepel – írja Horváth Lajos a faluról szóló monográfiában. – Az 1294-es évben a premontrei generális káptalan tömegesen rendelte alá a magyarországi premontrei monostorokat a cseh- és morvaországi kolostoroknak. Ezek között találjuk Ócsát is, melyet a luhomisli monostor alá rendeltek. A XV. században a pálosok kezére jutott a templom, és kolostorban az oktatás tovább folyt a pálos reguláknak megfelelően. A lendületes fejlődést a török megszállás százötven éve állította meg. Buda vára 1541-ben török kézre került: ettől kezdve nem rendelkezünk a templomra és a település népére vonatkozó adatokkal.” Azt tudjuk, hogy 1560-ban a református egyház tulajdonába került.

Nem az egyetlen templomunk, amelyet annyi pusztítás ért. Csak néhány adat a falu krónikájából: 1594-ben krími tatár csapatok felgyújtották a zsindelytetős templomot, 1872-ben villámcsapás érte, 1884-ben tűzvész pusztította el a tetőzetet, 1890-ben a templom belső terébe szakadt a mennyezet. A második világháború sem kímélte: 1944. október 2-án az északi torony aknatalálatot kapott, az orosz katonaság egy ideig szerelőcsarnoknak használta. 1986-ban megkezdődött a templom renoválása. Ekkor nyolc évre bezárták. Új tetőszerkezetet kapott, kijavították összes faragott kődíszeit, a szentély freskóit és padozatát. A falu honlapján olvasható ismertetés Máté evangélistától származó citátummal zárul. Ha valahol igaz az, hogy „én megnyugvást adok nektek,” akkor itt bizonyosan igen.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..