Álmodik a múlt: Ócsán szépen zeng az ének

Pedig ott ma inkább zsoltár zeng, hiszen a régi premontrei szerzetesek kéttornyú kolostortemploma már évszázadok óta a református egyházé. A magyar premontrei monostorok nagyrészt közlekedési csomópontokon, fontos utak mentén helyezkedtek el: Hatvan, Csorna, Türje, Zsámbék, Ság (Ipolyság), Várad-hegyfok. Ócsa monostorának és településének történetében is meghatározó szerep jutott az itt áthaladó országos fő közlekedési útnak.

A Pest-Kecskemét-Szeged országút mentén fekvő Ócsa kolostorát és templomát Möller István építésztörténész szerint 1195-ben kezdték építeni, és a tatárjárás évében, 1241-ben már készen állott. A franciaországi premontrei katalógusban a következőképpen írják le Ócsát: Filia Vallis S Johannis Baptiste, Waciensis dioc, Alza: azaz Ócsa a váci egyházmegyében, a völgyi Keresztelő Szent János filiája. „A tatárjárás következtében a jászói prépostság teljesen elszegényedett, ez lehet az oka, hogy az ócsai ezután a váradelőhegyfoki filiájaként szerepel – írja Horváth Lajos a faluról szóló monográfiában. – Az 1294-es évben a premontrei generális káptalan tömegesen rendelte alá a magyarországi premontrei monostorokat a cseh- és morvaországi kolostoroknak. Ezek között találjuk Ócsát is, melyet a luhomisli monostor alá rendeltek. A XV. században a pálosok kezére jutott a templom, és kolostorban az oktatás tovább folyt a pálos reguláknak megfelelően. A lendületes fejlődést a török megszállás százötven éve állította meg. Buda vára 1541-ben török kézre került: ettől kezdve nem rendelkezünk a templomra és a település népére vonatkozó adatokkal.” Azt tudjuk, hogy 1560-ban a református egyház tulajdonába került.

Nem az egyetlen templomunk, amelyet annyi pusztítás ért. Csak néhány adat a falu krónikájából: 1594-ben krími tatár csapatok felgyújtották a zsindelytetős templomot, 1872-ben villámcsapás érte, 1884-ben tűzvész pusztította el a tetőzetet, 1890-ben a templom belső terébe szakadt a mennyezet. A második világháború sem kímélte: 1944. október 2-án az északi torony aknatalálatot kapott, az orosz katonaság egy ideig szerelőcsarnoknak használta. 1986-ban megkezdődött a templom renoválása. Ekkor nyolc évre bezárták. Új tetőszerkezetet kapott, kijavították összes faragott kődíszeit, a szentély freskóit és padozatát. A falu honlapján olvasható ismertetés Máté evangélistától származó citátummal zárul. Ha valahol igaz az, hogy „én megnyugvást adok nektek,” akkor itt bizonyosan igen.

Szólj hozzá!

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .