Móser Zoltán

A román stílust felváltó gótikára az oszthatóság a jellemző, amely szerint minden rész az egésztől függ. Ez a triangulatúra, vagyis háromszöges rendszer segítségével teremtődött, szerveződött meg.

A feldebrői (töredékesen előkerült) falképeket valószínűleg egy Lombardiából származó mester festette a XII. század második felében. Ezek között talán a legkülönösebb a Káin és Ábel áldozatát ábrázoló kép, amelynek egy részlete látható itt: Káin arca, köpennyel fedett áldozati kalászt tartó karjai, s a viszonylag épen fennmaradt fonott szíjas saruja. Különös és ritka ábrázolás, mint maga a név, amely a héberben talán kovácsot jelentett.

Debrő a XI-XII. században kétségtelenül az Abák hevesi birtokainak egyik központja volt. A helynév – ez a község neve Aldebrő telepítése (1743) előtt – etimológiai szempontból azonos a régi magyar nyelvben a széles, lapos, kiterült fenekű völggyel.

A jövőt előre látni – „Vannak hamis próféták, de én nem az vagyok.” Ezt mondja, ezt mondta nekem ez a próféta, amely egy részlet a Gömör megyei Rimabrézó középkori templomában készült egyik falképről. S mivel én ma élek, ma nézek és hallgatózom, ezért ezt hallottam először ennek a prófétának szájából.

Harina a Mezőség északi felében, a szamosmelléki dombvidék sajói ágában, a Harinai-patak mellett fekszik. A helynév eredete ismeretlen. Német neve (Mönchdorf) arra utal, hogy szerzetesek lehettek itt, de erre nézve egyéb adat nem maradt.

Gótikus ívek között – A szombathelyi Szent Márton-plébániatemplomban – az 1989-90-es feltárás során – a toronyaljban olyan gótikus faragványokat találtak a régészek, amelyekre korábban már Paulovics István is felfigyelt: „Benn a toronyban legalul, ahol a vakolat leverődött, a téglafalazatban spolia: faragott kövek, terméskövek, vékonyabb téglák is mutatkoznak…”- írta 1944-ben.

Emlékezni és emlékeztetni – Az isztambuli Galata-torony alatt, a híd felé vezető főúton található a Szent Benedek-rend gimnáziuma. Az itteni kápolnában helyezték el annak idején Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona és Bercsényi Miklós földi maradványait. A Rákóczi haláláról és temetéséről szóló beszámoló a főkamarás, Mikes Kelemen leveleskönyvéből ismert. Most egy kevésbé ismert, de szintén Rákóczi mellett szolgáló levélíró beszámolóját idézzük.

Sok szép napot töltöttem Felsőörsön: Körmendy József esperes úr vendégeként bő három évtizeddel ezelőtt itt kezdtem a román kori templomok fotózását.