Álmodik a múlt

Szintén ő közölt két érdekes részletet a szombathelyi domonkos rendi férfizárda krónikájából, amelyet 1924 júniusában jegyeztek fel a sekrestye fölötti oratórium (kórus) átépítésével kapcsolatban:
„Érdekes leletre akadtak a régi chorus falainak bontásánál. A régi falban, amelyben az ajtóbejárat volt s amely teljesen le lett bontva, egy teljesen berakott ablaküreget, mellette meg egy másik üreget találtak, amely csak egy sor téglával volt berakva. Az üreg falán szénnel Krisztuskép volt rajzolva.”
A mai barokk templomba betérő látogató nemcsak azt nem hiszi el első látásra, hogy itt a templom, illetve annak hajója helyén gótikus, sőt román kori templom állt, hanem azt is hitetlenkedve fogadja, hogy itt már a IX. század folyamán templom állt. Ez alakult, fejlődött, bővült koronként – az igényeknek megfelelően.
A késő román stílusban, valamikor a XIII. század folyamán megtörtént átépítést alighanem a birtokos személyében beállt változás indokolta. A XIII. század közepétől ugyanis a templom már a győri püspök kezén volt. A XIV-XVI. század között újabb átépítés következett, amely – a megtalált gótikus épületelemek tanúsága szerint – főként a hajót érintette, amelyet átboltoztak, ablakait megnagyobbították, új ajtókat vájtak, és ezeket kőkerettel látták el. „A szentélyben a jelek szerint jelentősebb átalakítás nem történt: továbbra is három ablaka volt, egy a keleti, kettő a déli falon – olvasható Kiss Gábor és Tóth Endre részletes beszámolójában. A szentélyben található korábbi freskókat ekkor meszelhették le, a belső tér tehát túlnyomórészt fehér volt, de a keleti falra ornamentális díszítést festettek. A szentély északi falán, a padlónál mintegy 40 cm-rel mélyebben, egy csúcsíves ajtót vágtak. Ez az ajtó a szentély északi oldalán, a temető területén ekkor újonnan felépült sekrestyébe vezetett, amelynek szintje a terepviszonyok miatt alacsonyabb volt a szentély padlószintjénél. A sekrestye pontos méreteit nem ismerjük, de valószínű, hogy kelet-nyugati irányban kb. 6 m hosszú lehetett. Megmaradt, római téglával vegyes csatári kőből épített nyugati fala 90 cm széles. A jelenlegi toronyaljban megtalált épülettagozatok alapján a sekrestyének kőkeretes, vasrácsos ablaka(i) volt(ak), fala belül fehérre volt meszelve.”
A gótikus átépítésre, bővítésre nyilván azért volt szükség, mert a templom plébánia rangot kapott. 1421-ben ugyanis már itt találjuk Szombathely második plébániáját.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..