Álmodik a múlt: Káin, a földműves

„Kain áldozott volt először Ábellel, /Kik frigyet akartak kötni istenekkel,
Ez bárány vérivel kiált az egekre, / Más gyümölcsöt hány az oltári tüzekre.
A két testvér ezen egymás ellen kelvén, / Kain Ábel öccsét vérébe kevervén
Gyilkossá lesz önként az igaz istenért, / Kit áldozatjával engedelemre kért…
Eképpen a világ vérrel kezdette el / Azt érteni, kit még nem ismért lélekkel.
Az első emberek véres áldozatjok / Meghagyták utánok, szenyvedt is magzatjok.”

Bessenyei György

E becses, XII. századi freskót nézve azon gondolkodom, hogy ez a délceg ifjú, kezében a termékenység jelképével, a gabonakalászokkal, hogyan és miért lett a világ egyik leggyűlöltebb alakja, kinek neve azonos a gonoszsággal.
Káinról mindenki tudja, hogy Ádám és Éva első fia, aki földműves volt, akinek gabonaáldozatát – szemben öccse, Ábel bárányáldozatával – az Úr elutasította. Ábel meggyilkolásáért Káint az Úr örök hontalanságra és bujdosásra ítélte.
„Az újszövetségi értelmezésben Káin tettében a sátáni erő érvényesült – olvasható a Szimbólumtárban: Káin, aki a gonosztól való volt (1Jn 3,12). Szent Ágostonnál Káin, a természeti, anyagi ember a sátán városát jelképezi, míg Ábel Isten városát. Az egyházatyák az áruló Júdás és a Krisztust megfeszítő zsidók előképének tekintették.”

Az Ótestamentum elbeszélése szerint féltékeny volt, amiért Jahve szívesen tekintett Ábel áldozatára, az övét pedig nem méltatta tekintetre; hogy ennek mi volt az oka, ez az elbeszélésből nem derül ki. „A későbbi zsidó bibliamagyarázat Ábel erényességével szemben Káin gonoszságát hangsúlyozta. Így Mt 23,35 is igaznak mondja Ábelt Káin útjával szemben. Az 1Jn 3,12 szerint Káin a gonosztól való volt, aki megölte testvérét, mert az ő tettei gonoszak voltak, a testvére tettei ellenben igazak. A Zsid 11,4 Káin elvetésének okát hitetlenségében keresi. Büntetésül Nod (menekülő) földjén volt kénytelen letelepedni, azaz nomád módra ideoda kellett a pusztában vándorolnia. A vérbosszú ellen védelmül Jahve jelet tett Káinra (4,13 kk.). Ez valamiféle tetovált törzsi jel lehetett a beduinok körében elterjedt szokás szerint” – olvasható a Bibliai lexikon magyarázatában.

„Most egy ember halál nem igen nagy csorba a világon” – írja példabeszédeiben Dugonics András, majd ehhez hozzáteszi, hogy „ahhoz az üdőhöz képpest tudni illik, midőn Káin megölte vólt Ábelt, és így az akkori embereknek egyszerre egy negyedét ütötte agyon”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.