„…Fehérvárra vitték (Szent István) testét, s minthogy a tőle épített egyház a Szentséges Szűz tiszteletére még nem volt felszentelve, tanácsot tartván a főpapok, azt határozták, hogy szenteljék fel előbb a bazilikát, a testet a földnek csak azután adják át. A felszentelés ünnepségét megtartván, a szent testét az épület közepén fehér márványból faragott szarkofágba helyezték…”
Felsőszemeréd falun mindenki átmegy, ha Ipolyság felől utazik Besztercebánya felé. A falunak hajdan három kastélya volt. Ám mégsem erről híres Felsőszemeréd, hanem a Keresztelő Szent János tiszteletére felszentelt templomáról.
Számos forrás utal arra, hogy Hegyalja székhelyén, a sátoraljai „Barátszeren” 1221-ben állt már temploma a remetéknek, amit a tatárok tönkretettek. Újjáépítésére 1258-ban került sor, amikor IV. Béla Nagytoronyáról a Ronyva melletti, árvízmentes területre telepítette a pálos remetéket.
Csallóközcsütörtök felső-csallóközi magyar község, amely állítólag már a rómaiak idejében is lakott hely volt. Okleveles említése 1206-ból való, Stwrtok alakban. 1216-ban Csötörtökhely név alatt szerepel, 1390-ben pedig Villa Liupoldi néven. A történész Püspöki Nagy Pétertől tudom, hogy a XII-XIII. századi csütörtök napi vásárhelyből alakult ki a helység neve. A XIV. században városként is említik, mint amelynek már e század elején vásártartási joga is volt.
„Ha Brassó főegyházát tekintjük, távol képzeljük magunkat Erdélytől… mert a többi szegényes erdélyi épületek között ezen egyház tünemény, mely kábít! Egyrészt nem tudjuk felfogni, miként győzte a költséget, másrészt pedig, miként lehetett ily nagyszerű épületet oly háborús időben létesítni?
Ez a kép a nyolcvanas években készült Sepsikilyénben, de tudom, hogy azóta restaurálták és szépen rendbe hozták ezt a rommá válni akaró, középkori templomot. Kilyén Sepsiszentgyörgytől délre, az Olt bal partján fekvő falu.
Az Ecsedi-láp a Szamos folyó bal partjának feltöltése és a Kraszna folyó ráterelődése következtében keletkezett. Ennek a lápnak a szélén, amely mára már kihalt, fekszik Nyírbéltek. 1430-ban a Kállayak voltak a földesurai. 1440-ben „Beelthyk” formában találjuk írásos említését, amikor a Rozgonyiak a Czudar családtól vették zálogba. Ez a kis falu Nyírbátortól tizenhat kilométerre fekszik; a település kiemelkedő pontján, valószínűleg a volt temetődombon áll a templom.
A költő, Zrínyi Miklós holtestét, miután egy vadkan halálra sebezte, először Csáktornyára vitték, majd onnan Szentilonára, a pálosok zárdájába, hogy ősei mellé temessék. Ezt a Muraközben (ma Horvátországban) lévő pálos kolostort Lackovics István erdélyi nemes alapította 1376-ban.
