Az egykori Esztergom megye déli részén található Bajna. Maga a település is egy magaslaton fekszik: a középkori eredetű templom tornya és az összedőléstől megmentett Sándor Móric-kastély már messziről jól látszik. A Szent Adalbert tiszteletére szentelt templom falába vésett 1484-es évszám a szentegyház késő középkori átépítéséről tanúskodik, de a szakértők véleménye szerint jóval előbb, Árpád-házi királyaink idején épülhetett.
A székelyudvarhelyi múzeum első termében fényképeztem ezt a román kori, emberfejes szenteltvíztartót, amely a szomszédos Fenyéd régi templomának megmaradt emlék. Fenyéden majd mindannyian átrobogunk, hiszen innen egy ugrás a Hargita, onnan egy másik ugrás Csíkszereda és Somlyó, ahová rendszerint igyekszünk. A falu neve a „fenyő” fanévnek a d képzős származéka, amelynek tulajdonképpen az értelme: „Fenyő emberei” vagy „Fenyőék”.
Én bizony láttam a Homoród menti Szentmárton falu templomába festett Szent László-legenda falképeit, csak valamiért nem fényképeztem le – ezt mondtam szinte mindenkinek. Többen is állították, hogy ez lehetetlen, hiszen azt a templomot az 1800-as évek végén lebontották.
Az udvarhelyszéki Székelyderzs templomának különös freskóiról már többször írtam. Ezért itt csak a monumentális erődtemplomról szólok, amely Orbán Balázs véleménye szerint „egyike a csinosabb és a közönséges községi templomoknál nagyobb gótízlésű templomoknak”. A kora gótikus két ablaknyílás a déli falon a hajó építési idejét a XIII-XIV. század fordulójára valószínűsíti. Ez az a templomrész, amely Miklós plébános idején már megvolt. Őt örökítheti meg az a rovásírásos tégla, melyet felfedezése után, az 1929-ben végzett javítási munkálatok során utólag helyeztek el a diadalív falába.
Ha azt mondom, Avas, sokaknak Miskolc, az ottani református templom és kilátó jut eszébe. Akik járatosak a földrajzban és a néprajzban, azok az egykor Szabolcs megyei (azóta a határon túlra került) Avas-hegységre is gondolhatnak. De talán senkinek sem jut eszébe a Szigliget határában lévő középkori templomrom, amelynek képe itt látható. E rom a falu szélétől mintegy hatszáz méterre található, a Balaton közelében. 1958-59-ben az Országos Műemléki Felügyelőség tárta fel a templomot, a falakat konzerválta, a tornyot eredeti állapotának megfelelően helyreállította – írja Kozák Károly egy Szigligetről szóló könyvben.
Itt kapitány Kevétül nints nevem,
Mint némellyek ítélnek felőlem.
Sem Görög szó Kevi az én nevem,
Noha vízzel mind környül vétettem.
Eleitül fogva egy jánbortul
Neveztetem az Szent Ábrahámtul.
„…hajnalpírja van a voltnak” (Lászlóffy Aladár) Uros pannonhalmi apát 1226-ban, amikor kormányzása huszadik esztendejében számvetést készített, sokféle tevékenységéből két dolgot emelt ki: a leégett monostor épületegyüttesének csaknem befejezett újjáépítését és a monostor ügyeinek intézését, előmozdítását. Az újjáépítés eredményét akkor is, ma is csodálhatjuk. Erről (is) szól ez a kép: a kerengőt mutatja, annak az udvarát, a régi kertet, ahol annak idején a virágok mellett elsősorban gyógynövényeket termesztettek.
Litér, mit ér? Szentistván még annyit sem ér, Kádártába kár a kenyér!” – A Veszprém megyei Litér neve magyar helynévadással keletkezett köznévből. Forrása a személynévként is használatos nyugati eredetű rîtaer, ritter, azaz a lovag főnév.
