Álmodik a múlt: Az építő apát

Uros apát nem csekély büszkeséggel jelentette ki, hogy szerzetestársai tanácsával, segítségével és egyetértésével jóval többet tett, mint amennyit elődei Szent István király idejétől fogva végeztek. „Állítását privilégiumokkal és birtokokkal bizonyította – írja egyik tanulmányában Solymosi László –, számba vette azokat a fontos pápai és királyi okleveleket, amelyeket az apátság kiváltságai, somogyi tizedjoga és birtokai biztosítása és megőrzése érdekében szerzett, valamint felsorolt 21 visszaszerzett, vásárolt vagy adományba kapott birtokot.” Egy évtized múlva, Uros apát kormányzása harmincadik esztendejében úgy döntött, hogy lemásoltatja az apátság fontosabb okleveleit, továbbá összeíratja a monostor birtokait és népeit. „Így készült el a kiválasztott oklevelek másolatgyűjteménye, a Liber ruber néven ismert chartularium, valamint a kivitelezőjéről elnevezett Albeus-féle összeírás. Ma ismert formájában egyik forrás sem utalt Uros apát szerepére, pedig nélküle egyik létrejötte sem képzelhető el. „Bár a IV. Béla király nevében kiadott Albeus-féle összeírás még a nevét sem említette, kezdeményező szerepe itt sem vonható kétségbe. Hogyan is lehetne, amikor már fiatal tihanyi apátként is azon munkálkodott, hogy a tihanyi apátság birtokairól és népeiről összeírás szülessen, amelynek elkészültét 1211-ben már pannonhalmi apátként érte meg.” A XIII. században épült kerengőt 1486-ban teljesen átépítették. A török idők alatt ablakpárkányai kitöredeztek, az ablaknyílásokat elfalazták, csupán az ajtó és ablak kőkeretei maradtak meg. A XIX. század nyolcvanas éveiben Storno Ferenc restaurálta az elpusztult ablakmérműveket, ő tervezte az ablakok üvegfestményeit is, amelyen keresztül minden olyan szép, színes és töredezett, mint a múlt.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..