Amit csinálunk, azt teljes szívvel tegyük

Beszélgetés Veres András kinevezett győri püspökkel – Ferenc pápa május 17-én ­ Veres Andrást – szombathelyi püspöki székéből áthelyezve – a Győri egyházmegye püspökévé tette meg. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnökét a kinevezés körülményeiről kérdeztük.

Lelkipásztori munkánk középpontjában a család

Interjú Veres Andrással, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökével a Rómában zajló szinódusról – Amikor az olvasók kezükbe veszik az Új Ember e heti számát, már egy hete tart a XIV. rendes püspöki szinódus. Az október 5. és 25. között megrendezett tanácskozáson hárman is képviselik a Magyar Katolikus Egyházat: Erdő Péter bíboros, a szinódus főrelátora, Kocsis Fülöp érsek metropolita, a keleti rítusú egyházak képviselője és Veres András szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. Őt kérdeztük a szinódus feladatairól, munkájáról és arról, hogyan segítheti az egyház a családokat korunk kihívásai közepette.

Gyógyfüves ház Ölbőn

Mi a szerepe az egyháznak, az egyházi szervezeteknek a vidék megmentésében, fejlesztésében? Milyen jó gyakorlatokat lehet alkalmazni? Erről a témáról szervezett nagyszabású konferenciát a Szombathelyi Egyházmegyei Karitász a közelmúltban Ölbőn. Az eseményhez kapcsolódóan sor került a Szent Miklós Gyógyfüves Ház Kneipp-kertjének megáldására és átadására is.

Szombathely már készül

Szent Márton-év – 2016

Szent Márton születésének 1700. évfordulóját 2016-ban ünnepeljük. Már eddig is számos zarándok érkezett a vasi megyeszékhelyre, hogy felkeresse a szent szülőhelyét. A Szombathelyi egyházmegye arra számít, hogy a jubileumhoz kapcsolódóan még több látogató érkezik majd a városba. Éppen ezért megkezdődtek az előkészületek a zarándokok fogadására. De mi mindenre van szükségük a látogatóknak ahhoz, hogy valóban maradandó élményt jelentsen számukra az út? Erre a kérdésre kerestük a választ Maurer Péterrel, a Martineum Felnőttképző Akadémia igazgatójával, a Szent Márton Zarándokiroda vezetőjével.

Kneipp tisztelendő nyomában

Gyógyfüves ház Ölbőn

Pályázati forrásoknak és áldozatos támogatóknak köszönhetően megújult az ölbői Szent Miklós Gyógyfüves Ház kertje. Július 1-jén és 2-án karitászmunkatársak látogattak el ide, kipróbálták az új Kneipputat, és megismerkedtek a kertben termesztett gyógynövényekkel.

Az egyházmegyei karitász által működtetett gyógyfüves ház a falu utolsó háza Ölbőn. Létrehozásának ötlete akkor született meg, amikor megnyitotta kapuit a Castellum Teaház – avatott be a részletekbe Tuczainé Régvári Marietta. Szükség volt ugyanis a folyamatos gyógynövény-utánpótlásra, és ezt így saját erőből oldotta meg a szervezet, mondta az igazgató. Eleinte az üresen álló plébániakertekben kezdték el gyűjteni az ott fellelhető gyógynövényeket, majd belefogtak a tudatos termesztésbe. Természetesen a feldolgozásról is gondoskodni kellett. Ezt a célt is szolgálja az ölbői ház, amelynek kertjében gyógynövényeket termesztenek.

Százéves templom Kemestaródfán

Országjáró

Szombathelyi Egyházmegye

Száz évvel ezelőtt, 1914-ben építették a kemestardófai templomot. A kerek évfordulóról július 6-án ünnepi szentmisével emlékeztek meg a falubeliek. Márfi Gyula veszprémi érsek homíliájában arra hívta fel a figyelmet: az ember Isten temploma, ezért ehhez méltóan kell élnünk. Kemestaródfa egy mindössze kétszázharminc lelkes falu az Őrség kapujában. A mai település két, egykor önálló falu, Kemesmál és Taródfa egyesülésével jött létre 1939-ben. A Taródfáról előkerült első írásos emlékek az 1270-es évekből származnak. A kommunizmus évei nem könnyítették meg a helybeliek életét: itt húzódott a vasfüggöny. De talán éppen ez az elzártság tette összetartóvá a közösséget, amely mindig nagy figyelmet szentelt templomának.

A székesegyházi kiállítás előkészületei

Országjáró

Szombathelyi Egyházmegye

Szombathely önkormányzata 6,1 millió forinttal támogatja a székesegyházban jövőre megnyíló kiállítást, egy könyv megjelentetését, valamint tárgyak restaurálását. Ezt Puskás Tivadar polgármester jelentette be július 8-án, amikor ellátogatott a templomba, és megnézte a leendő tárlat helyszínét. Szombathely városát súlyos bombatámadás pusztította 1945. március 4-én. Angolszász repülőgépek több hullámban támadták a várost. Több száz halott, több ezer romba dőlt épület – ez a szomorú nap statisztikája. A város ékessége és büszkesége, a székesegyház is találatot kapott. A boltozat beomlott, az eredeti mennyezetkép, több freskó és festmény megsemmisült, ahogyan a berendezési tárgyak jó része is. Ám alig telt el két év, a templom újra állt, és fogadta az Isten után vágyakozókat. A romok eltakarításából, az újjáépítésből az egész egyházmegye kivette a részét. Amit megtaláltak, és meg tudtak menteni a törmelékek alól, azt összegyűjtötték, restaurálták, és visszaépítették az eredeti helyére. Amire pedig már nem jutott erő vagy pénz, azt a Madonna-kápolna feletti, eredetileg oratóriumnak szánt, ám e célra sosem használt helyiségben raktározták el. Majd egyszer – gondolták. Ám erre az időre sokáig kellett várni. Csak nemrég sikerült katalogizálni és új helyre szállítani a töredékeket, tárgyakat.