Szerzetesi életforma a világban

Majdnem minden világvallás ismeri és becsben tartja a szerzetesi életformát. A keresztény szerzetesség alapjai már a Krisztus utáni II. század hajnalán megjelentek. A keleti kereszténységben Nagy Szent Vazul, a latin egyházban Nursiai Szent Benedek voltak azok, akik a szerzetesi életforma szabályait rögzítették. Vallásunkat és a keresztény szerzetességet, ha nem is minden részletében, de ismerjük. Ám azzal már kevésbé vagyunk tisztában, hogy miképp élnek más vallások szerzetesei. Az összetett vallási kérdések, a különböző irányzatok ismertetésére terjedelmi okokból nincs mód. Ugyanakkor három világvallás kolostorának udvarára bepillanthatunk. Megláthatjuk, hogy a szerzetesek élete a föld minden pontján arról tanúskodik, hogy az anyagi világ mellett létezik egy másik valóság is.

Miénk itt a tér

Sok ezer budapestivel együtt én is mindennap áthaladok a téren. Ha nem is tartozik a kedvenc budai helyeim közé, de ismerem minden szegletét. Ismerem az újságárust, a bérletpénztárost, a fornettist. Tudom, mely részéből hányas busz indul és hova. Ismerem az órát, régi találkák helyét és a furcsa szökőkutat, amelyhez a világ legérdekesebb sellője tartozik. Számtalanszor indultam innen a Várba, a Budai-hegyekbe.

Falvarázslat

Fábián Bogi Bécsben él, és faldekorációkat készít. Nem is akármilyeneket. Tehetséges magyar művész robbant be a köztudatba. Alkotásai nagy részét úgy készíti, hogy azok nappali fényben és esti sötétségben is láthatók. Sőt, a festmények némelyike kizárólag lámpaoltás után látszik a falon. A művek gyakran „átfolynak” a padlóra, és ott folytatódnak. Varázslatos hangulatú kompozícióiról egyre több külföldi oldal számol be. Az 1984-ben Budapesten született művészt hitvallása szerint a természeti jelenségek és a társas kapcsolatok is inspirálják. A művész internetes oldalán úgy fogalmaz, hogy egyfajta álomvilágot kíván teremteni.

Fotó: www.fabianbogi.com

Ez a mi mesénk

A Swing című magyar vígjáték története kissé kiszámítható, a vászonra vitt zenés film azonban élvezhető és szerethető. Ez az ütős poénoknak és a négy színésznőnek köszönhető, akiknek a humoráért és tehetségéért csakugyan érdemes mozijegyet váltani.

A történet ennyi: egy étteremben találkozik három nő. A megcsalt feleséget és énektanárt, Ritát (Csákányi Eszter), az egyedülálló, énekelni vágyó anyukát, Katit (Ónodi Eszter) és a szintén énekesi karrierre vágyó óvónőt, Angélát (Törőcsik Franciska) sodorja egymás mellé a pesti éjszaka.

Nem tréfadolog

Nemcsak Európát, de az egész világot megrázta a január 7-én történt merénylet, melynek során fegyveresek megtámadták a Charlie Hebdo című francia szatirikus hetilap székházát Párizsban. A szerkesztőségben értekezlet zajlott. Az al-Kaida jemeni szárnyához tartozó terrorista testvérpár hidegvérrel kivégezte a résztvevőket, köztük a lap főszerkesztőjét, Stéphane Charbonnier-t, közismertebb nevén Charbót.

Túlvilági csónakok és a Kölcsey-sír

A népi, csónakos fejfás, református temető, ahol a költő is nyugszik, hazánk egyik legkülönlegesebb temetője. Páratlan látványt nyújt a közel hatszáz, embermagasságú, stilizált emberfejet, illetve csónakban fekvő embert szimbolizáló sötét fejfával benépesített sírkert.

Jégszobrok városa – Harbin

A kínai Harbin minden év januárjában egy teljes hónapra a hó és a jég városává változik. A februárig tartó jégfesztiválon jégből és hóból „készült” szobrokat és épületeket csodálhatnak meg az itt lakók és a turisták. Harbin Kína tizedik legnagyobb városa, és a hatalmas országban itt a leghidegebb és a leghosszabb a tél.

A város, amely az észak-kínai Hejlungcsiang tartomány székhelye, nemcsak e téli nevezetesség miatt érdekes, hanem története és sokszínűsége miatt is. Kína egyik legkülönlegesebb helyéről van szó.

A szatmári hazafi

Ünnepi emlékezés a Himnusz költőjére

 

A magyar kultúra napját 1989 óta január 22-én ünnepeljük, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy tudatosítsuk kultúránk élet- és lélekszépítő, időnként életmentő szerepét. Ez a nap azonban arra is indít bennünket, hogy felelevenítsük annak a kivételes tehetségű embernek a pályáját, akinek legfontosabb nemzeti imádságunkat köszönhetjük. Kölcsey életét a magyar nyelv, illetve kultúra és a haza szolgálatába állította. Korának, pályatársainak olykor szigorú kritikusa volt, aki a reformkor első tevékeny gondolkodói közé tartozott. Nemes volt a szó legmélyebb értelmében. Nélküle nemcsak a XIX. századi (és mostani) irodalmunk lett volna és lenne más, hanem nemzetünk sorsa is.