Nagy Magdolna Filoména vincés nővér – A vincés nővérek hivatása a szegény- és beteggondozás, illetve a tanítás. Az államosításig tevékenykedtek óvodákban, iskolákban, a Vakok Intézetében, a MÁV-kórházban, tanító- és óvóképzőkben. Létezett egy lányok számára fenntartott ipariskola is. Itt tanított Nagy Magdolna Filoména nővér.
Összművészeti Fesztivál Gyulán 2008. június 27 – augusztus 10. – A fenti cím nem egy új drámát jelöl, viszont Gyula nyári kulturális fesztiválját joggal illethetnénk ezzel a mondattal, hiszen idén is kulturális gazdagság várja azokat, akik a Gyulai Várszínház fesztiváljára érkeznek.
A Sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény – A meseszép Bodrog-parti városka összefonódott a magyar történelemmel. Várát olyan híres nemesi famíliák birtokolták, mint a Dobó-, a Lorántffy-, majd a Rákóczi- család. A város neve a mintegy fél évszázados múltú református kollégium révén a protestantizmussal és a tudós műveltséggel is egybecseng.
A váci székesegyházi kincstár és egyházmegyei gyűjtemény – A festői szépségű Duna-kanyar alsó kapujában áll Vác. Virágzó évszázadok és súlyos csapások formálták a várost, látott gótikus kőcsipkéket, reneszánsz épületcsodákat, barokk pompát. De része volt tatárjárásban, török dúlásban, pestisjárványban is. Ha a mellette hömpölygő és mindentudó folyó mesélni tudna!
„Újhelytől fél órányira éjszak felé esik Széphalom, Kazinczy Ferenc egykori lakása. Nevét megérdemli, mert festői szépségű táj. Különben pedig szent hely, szent az öreg miatt, kinek ott van háza és sírhalma.
A budapesti Szent István-bazilika hazánk egyik legszebb, legismertebb és legfontosabb temploma. Impozáns építészeti remek, emellett egyik nemzeti szentélyünk is, hiszen államalapító szent királyunk, István ereklyéjét: épségben maradt jobbját őrzi.
Zolika megszületett. Mint minden csecsemő, védtelen volt és kedves. Sírt, ha fájt valamije. Mosolygott, ha foglalkoztak vele. Megtanult járni, beszélni, írni, olvasni.
Pannonhalma és a Főapátsági Gyűjtemény – A magyar kereszténység szimbolikus helye Pannonhalma. A Dunántúl északnyugati sarkában a termékeny síkságból kiemelkedő dombot századokon át Szent Márton hegyének nevezték.
