Vigyázzunk egymásra!

Világ-nézet katolikus szemmel

Az egész országot megrázta az a brutális gyilkosság, amelynek Bándy Kata, a huszonöt éves rendőrségi pszichológusnő áldozatául esett. A fiatal nő július 7-én születésnapi összejövetelre volt hivatalos, ahonnan vasárnap hajnali két órakor indult haza, de otthonába már sohasem térhetett vissza. A rendőrség rekordidő alatt találta meg a tettest, a büntetett előéletű P. Lászlót, aki szexuális indíttatásból támadta meg a lányt, megfojtotta, majd holttestét egy erdős helyre vitte.

Bándy Kata kedves arcát néhány nap alatt megismertük, hiszen minden televíziós híradásba, újságba, internetes tudósításba bekerült. De arról, hogy mit élhetett át ez a törékeny, finom szépségű lány azon az éjszakán, csak szívszorító fogalmaink lehetnek.

Világörökség lett a Születés temploma

Az UNESCO illetékes bizottsága június végi ülésén felvette a világörökség veszélyeztetett értékeinek listájára Jézus születésének templomát és a Betlehembe vezető zarándokutat. A palesztin hatóság előterjesztése alapján hozott döntést a legélesebben Izrael ellenezte, nyilvánvalóan azért, mert az önálló palesztin állam felé tett lépésként értékeli.

A IV. századi bazilika a hagyomány szerint Jézus Krisztus születésének helyén épült, ezért a kereszténység egyik legrégibb és legszentebb kultuszhelyének számít. A Nagy Konstantin édesanyja, Szent Ilona által építtetett templom valóságos erődítménynek tűnik, ugyanis mindkét oldalról kolostorok veszik körül. Jobb felől a görögkatolikusok és az örmény keresztények, bal felől pedig a ferencesek építették fel itt közösségeik házát.

Megkerült a Camino-kódex

Csaknem egy évvel azután, hogy ellopták, július elején megkerült a Szent Jakab-zarándokút legrégebbi ismert leírása, a XII. századi Kallixtusz-kódex, köznapi nevén a Camino-kódex. A hatóságok több embert letartóztattak.

A Santiago de Compostela Szent Jakab-székesegyházából ellopott, felbecsülhetetlen értékű könyvet egy Milladoiro nevű spanyol településen találta meg a rendőrség. Őrizetbe vettek egy villanyszerelőt, a katedrális egykori alkalmazottját, a feleségét és a fiát, szerdán pedig a fiú barátnőjét is. A családapa valószínűleg bosszúból lopta el a történelmi emléket, amiért tavaly elbocsátották.

Kacagj, kocogj, lazíts, érints, segíts!

Beszélgetés Fazekas Ágnes pszichológussal

A mai világban se szeri, se száma az önsegítő könyveknek. A boltokban külön részlegük van azoknak a kiadványoknak, amelyek abban nyújtanak segítséget, hogy miképpen legyünk boldogabbak, szebbek, egészségesebbek. Ám azt is látnunk kell, hogy kőkemény üzlet fonja át a testi-lelki egészségmegőrzést, melynek kulcsszava – kimondva vagy kimondatlanul – a teljesítmény lett. A kör tehát bezárulni látszik. Ugyanakkor sok valóban megszívlelendő tudásanyag és tapasztalat gyűlt össze az elmúlt évtizedek kutatásai során, és ezek segítségével csakugyan teljesebb, egészségesebb életet élhetünk. Fazekas Ágnes pszichológussal egy fiatal tudományágról, az egészségpszichológiáról és a hozzá kapcsolódó úgynevezett vitalitásgenerátorokról beszélgettünk.

– Miben más az egészségpszichológia, mint a többi tudományág, amely testünk és lelkünk állapotával foglalkozik?

– A betegségek kapcsán általában olyan szavakat használunk, amelyek nehéz küzdelmet sugallnak. Azt mondjuk: harcolunk a betegség ellen, megtámadnak a kórokozók, legyőzzük a fájdalmat. Mintha az egészséget harc árán kellene (és csak így lehetne) megszerezni. Ehhez képest az egészségpszichológia a személy egyensúlyállapotairól beszél. A betegség és a fájdalom ebben a szemléletben egyensúlyvesztést jelent, amely arra figyelmeztet, hogy törődjünk magunkkal. Az egészség szempontjából rendkívül fontosak a vitalitásgenerátorok, amelyek természetes öröm- és erőforrások, és jelentős szerepet játszanak a kibillent egyensúly helyreállításában. Első hazai hirdetőjük közt meg kell említenünk Bagdy Emőke pszichológiaprofesszor nevét, aki öt vitalitásgenerátort tart fontosnak. Ő így fogalmazott: kacagj, kocogj, lazíts, érints és segíts. Követői közt akadnak, akik csak az első hármat szorgalmazzák, de véleményem szerint is mind az öt fontos.

Az első hajók

Maroknyi elszánt csoport várakozik a Jászai Mari téri hajókikötőben. Köztük én is. Rekkenő a hőség, árnyék sehol. Várunk. Várunk. Várunk. Eltelik öt perc, tíz, húsz, huszonöt… Enyhe napszúrásfélét érzek, de nem mozdulok. Mások sem. Már réges-rég eljuthattunk volna célállomásainkra villamossal, metróval, gyalog, talán még úszva is. Ám mi kitartóak vagyunk és elszántak. Kalandvágyók és kíváncsiak. Leginkább pedig türelmesek.

Szent László király Június 27.

A hét szentje

Szent királyunk belső viszály miatt nem magyar földön, hanem Lengyelországban látta meg a napvilágot 1046 körül. Atyja I. (Bajnok) Béla magyar király, anyja Richéza, II. Miciszláv lengyel király leánya.
Vallásos lelkületét anyjától, a vitézséget atyjától örökölte. Huszonkét éves lehetett, amikor az úzok (fekete kunok) betörtek az ország keleti részébe Salamon uralkodása idejében. László lett a csata főhőse. Sebesülten vette üldözőbe az egyik menekülő kun vezért, aki egy magyar leányt vitt magával. László legyőzte a kunt és a leányt kiszabadította. E hőstette valóságos legendával fonta körül alakját, s a következő századokban számtalan magyar templom falán festették meg.

Gyerekszáj

Minden rosszban van valami nagyon jó

A májusi hideg esték és reggelek szenvedő alanyai voltunk. Ötéves kisunokám egyik este kiment az erkélyre, és gyorsan vissza is szaladt, majd ezt mondta: Juj, de hideg van, majd megfázom és beteg leszek, és nem kell mennem az óvodába.
Fekti Lajosné,
Alap