Tan Twan Eng maláj írónak mindössze két könyve jelent meg eddig. Ezzel a két regénnyel – Esőcsináló és Az esti ködök kertje – azonban gyorsan belopta magát az olvasók szívébe. Nem csoda, hiszen ábrázolóereje, költői és filozofikus világlátása, lenyűgöző mesélőkedve magával ragadja az embert.
Házasságok, amelyek lapunk segítségével köttettek – Éveken keresztül figyeltem a kolléganőket, akik az apróhirdetési rovatot kezelték. Olykor én is segítettem nekik, így láthattam azt a kis dobozkát, amelyik kizárólag egyfajta levelet őrizhet: a jeligéset. Többször is kezembe akadtak a gondosan lezárt borítékok. Ilyenkor mindig eltűnődtem azon, vajon lehet-e a Sorsnak (Istennek) segíteni? Vajon létezik-e olyan szerelem, amely az Új Ember társkereső rovata segítségével szövődött?
„A szót kimondják, ki tudja, kit hogyan talál. A szót leírják, ki tudja, hová megy éppen. A szó veszélyes fegyver, és van, aki fegyvertelen” – énekelte a dalt hajdan az Illés együttes. Mindannyian ismerjük, milyen az, amikor elbeszélünk a másik mellett (vagy ő beszél el mellettünk), amikor kiforgatottnak véljük a szavainkat, és ahelyett, hogy értelmesen vitatkoznánk, érzelmektől vezérelve veszekszünk. Pedig a szó – a fenti idézetet árnyalva – önmagában nem veszélyes fegyver. Csak azzá tehetjük. Az erőszakmentes kommunikáció (a továbbiakban EMK) tanulható. Elsajátítását beszélgetőtársam, dr. Rochlitz Tibor – aki hivatása szerint villamosmérnök és lelkigondozó –, az Oázis Lelkigondozó és Mentálhigiénés Szolgálat EMK-gyakorló tréningjein segíti.
Amikor novemberben interjút kértem tőle közelgő hetvenedik születésnapja alkalmából, nem könnyen állt kötélnek. Kedvesen csak annyit mondott, sem ő, sem az élete nem túl érdekes ehhez. Ám miután megnyugtattam, hogy elsősorban arról kérdezném, mi foglalkoztatja mostanában, kedvességéhez a tőle megszokott lelkesedés is hozzátársult. Advent első vasárnapja után találkoztunk Sümegen, ahol egyszerű, de nagyszerű vendéglátásban részesített bennünket. Komoly kérdéseket érintő, mégis jó hangulatú beszélgetésünk a derű ideje is volt. Barsi Balázs lánglelkű szónok és ízig-vérig ferences lélek (aki például nem mulasztja el esténként meghallgatni a rádióban az esti mesét). Olyan ember, aki mellé jó odakuporodni, akit jó egyszerűen csak hallgatni.
2015. szeptember 11-én töltötte be nyolcvanadik életévét Arvo Pärt észt zeneszerző. Ebben az esztendőben a világ számos pontján, köztük hazánkban is sokszor csendültek fel művei. Budapesten az Észt Intézet szervezésében klub is alakult, ahol olyan filmeket vetítettek, amelyekben az ő műveit is felhasználták. (A nagy érdeklődésre való tekintettel a moziestek jövőre is folytatódnak a BMC könyvtárában.)
Betlehemkiállítás a Néprajzi Múzeumban – Assisi Szent Ferenc 1217-től remeteségben élt az umbriai Greccio mellett, de igen szerette a városlakókat is, gyakorta meglátogatta őket, hogy prédikáljon nekik. Isten Szegénykéje 1223 karácsonya előtt ajándékkal lepte meg az embereket. Egy János nevű gazda segítségével jászlat állíttatott fel, mellé szalmát, szamarat és ökröt hozatott, és pásztorokat kért meg arra, hogy elevenítsék fel Jézus születésének szent eseményeit. Greccióban azóta mindennap karácsony van, hiszen a zarándokhellyé vált település olyan pápai kiváltságot kapott, hogy az év bármely szakában bemutathat karácsonyi szentmisét.
Beszélgetés Szathmáry Melindával, az Eclectica együttes vezetőjével – Sejtelmes mítoszok, hatalmas sziklák, a szikláknak csapódó óceán, és egy nép, amely évszázadokon át vágyakozott a függetlenségre. Ez Írország, amelynek lakói azoktól a keltáktól eredeztetik magukat, akik hárfájuk hangjával még az ellenséget is elvarázsolták. Legalábbis a mondák szerint. A zene és az ének hatalma, amely egy nép megmaradásának biztosítéka is, olyannyira fontos az írek számára, hogy országuk címerében is e húros hangszer látható. A hazánkban egyre népszerűbb hangzásvilágra Szathmáry Melinda énekes-gitáros még fiatal lányként figyelt fel a kilencvenes évek elején. Akkor még nem sejtette, hogy az ír gyökerű dallamok továbbgondolója lesz. Eclectica nevű zenekarával már másfél évtizede elegyíti az ír dallamkincset elsősorban a magyar és moldvai csángó népzenével. A formáció legújabb lemeze karácsonykor jelenik meg. Melindával, aki az együttes vezetője is, ebből az alkalomból beszélgettünk.
Az ünnep része a mézeskalács – Mézeskalácsból készült babák, házikók, szívek, huszárok és angyalok közt ülünk Tószegi Judit mézeskalács-készítővel. A karácsony varázslatos „kelléke” ez az ínycsiklandó sütemény, amelynek már az illata is az ünnepet idézi. Vendéglátómtól egy Mézi babát kapok kóstolóba. A vicces figurát a Shrek című mesefilm tette nálunk népszerűvé. Aggódva harapom le a fejét, de úgy látom, nem fáj neki. Készítője pedig mesélni kezd a mézeskalács titkokat rejtő, izgalmas történetéről, amely a kis babánál több ezer évvel idősebb.
