Koncz Veronika

Magyar-filozófia szakos diplomával kerültem az Új Emberhez 2003-ban. Ez idő alatt egy kisebbfajta szamárlétrát jártam be. Sokat tanultam a korban és tapasztalatban előttem járó munkatársaktól, sokat bizonyos helyzetekből, de talán a legtöbbet az interjúalanyaimtól és az olvasóktól. Márai Sándor szerint: „Az élet irtózatos zűrzavarában nincs más menekvés, csak a jól fogalmazott mondat: minden más csak esküszegés vagy halandzsa.” A jól fogalmazott mondatért viszont mindennap meg kell küzdeni. Igyekszem…

„Ahol a lélek viszi a testet”

Szerző:

Készület a krakkói gyalogos zarándoklatra

 

Az autó, a busz és a repülő feltalálásával igencsak megváltoztak zarándoklási szokásaink. A hajdani zarándokok az „apostolok lován” indultak útnak, nem sajnálva erőt, időt. Mi, az utódaik azonban meglehetősen elkényelmesedtünk. Általában ott kezdjük a zarándoklatot, ahol az véget ér: a célban. Természetesen ebben sincs semmi kivetnivaló. A szent helyek így is megszólítják az embert. Mégis, egy zarándoklat az utat is jelenti, nem csupán a végcélt. Így gondolja ezt két beszélgetőtársam is, a szalvatoriánus Szaniszló atya és Hajdu Noémi, akik már negyedjére vágnak neki annak a gyalogos zarándokútnak, amelynek végállomása: Krakkó.

 

– Miért éppen Krakkó?

 

– Szaniszló atya: Egyik rendtársamtól, Andrzej atyától származik az ötlet. Az ő fejéből pattant ki a gondolat, hogy a hajdani gyalogos zarándoklatok mintájára járjunk végig egy olyan utat, amely Magyarországot összeköti Lengyelországgal. Nem vitás, nagyon hosszú út ez gyalog, de sikerült találnunk egy olyan útvonalat, amely viszonylag könnyen járható, és amely kikerüli a nagy hegyeket. Irányított forgalom mellett haladunk, jobbára mellékutakon július 18. és 27. között. A táv: kétszáznyolcvan kilométer.

Hatoldalú varázslat – negyven éve

Szerző:

A Rubik- vagy más néven bűvös kocka már negyvenedik éve mozgatja meg emberek millióinak kezét és agyát. Ez alkalomból április végén nagyszabású kiállítást rendeztek a New Jersey-i Liberty Science Centerben. A Kocka és ami mögötte van című tárlatot Áder János köztársasági elnök és Rubik Ernő nyitotta meg.

Segélykiáltás az elváltakért

Szerző:

Herpy György atya hiányt pótló missziója

 

Világszerte s így sajnos hazánkban is egyre több a szétesett család, s már régóta nem igaz a vélekedés, amely szerint a válás csupán a nem hívő embereket érinti. Sokan gondolják azt, hogy mások válásához nincs közük. A barátok félnek állást foglalni az egyik fél mellett és a másikkal szemben. Gyakran a papjaink is tanácstalanul nézik, ha keresztények ilyen helyzetbe kerülnek. Félünk attól is, ha katolikusként egy elvált mellé állunk, attól tartunk, ezzel szentesítjük a válást. Pedig az elváltaknak és egyedül maradottaknak nagy szükségük lenne megértésre, jó szóra, segítségre. S fájdalmas tény, hogy gyakran éppen a Krisztust követők között nem találnak támaszra, noha Jézus éppen a megtört szívűekhez jött.

Isten hegyein

Szerző:

Találkozás Sterczer Hildával

 

A törékeny, szép, tiszta szemű fiatal nőt, a legeredményesebb magyar hegymászó, Erőss Zsolt oldalán ismerte meg az ország. Férje mellett állt jóban-rosszban: a szédítően magas hegycsúcsokon, a kórházi ágy mellett, és akkor is, amikor csak lélekben követhette őt az expedíciókra. Tavaly májusban minden megváltozott. Erőss Zsoltot és hegymászó társát, Kiss Pétert a Himalája nem engedte többé haza, az itthon maradt feleség és anya a figyelem középpontjába került. Interjúkat adott, higgadtan és pontosan nyilatkozott. Nem sírt, nem zokogott, nem mutatta fájdalmát. Legalábbis a kamerák előtt nem. Pedig vesztesége óriási volt. Sterczer Hildával, a legnagyobb magyar hegymászó feleségével fájdalomról, gyászról, hitről, reményről, Istenről és a hegyekről beszélgettünk.

A jövő építésze

Szerző:

A Pritzker-díjat 1979 óta ítéli oda egy-egy arra méltó építésznek a Hyatt Alapítvány. A magas szakmai elismerést, amelyet „építészeti Nobel-díjnak” is neveznek, idén márciusban Shigeru Ban vehette át.

 

A japán építész hazánkban is ismert, két évvel ezelőtt Budapesten járt. Éppen akkor, amikor az Új-Zélandra álmodott papírkatedrálist tervezte. Az akkori tervekről lapunk is beszámolt. Shigeru Ban nevéhez elsősorban a papírból készült épületek kötődnek. Munkái jól tükrözik, milyen az, amikor találkozik a modern építészet és a társadalmi felelősségvállalás.

Életjelkép

Szerző:

Virágvasárnap üzenetével

 

Az evangéliumok tanúsága szerint a Jeruzsálembe bevonuló Jézust az emberek pálmaágakkal köszöntötték. A pálma a győzelem és a diadal jelképe. A mediterrán vidékeken a fák királynőjeként tartják számon. Egyiptomban, Babilonban, Arábiában, Föníciában a termékenység, az anyaság és a születés fájaként tisztelték.

„A keresztek összehoztak bennünket”

Szerző:

Zarándokút a Sokoró lankáin

 

Nyúl község a Sokorói-dombság szelíd lankáin terül el Győr és Pannonhalma között. A település, amelyen mintegy négyezren élnek, ezeréves múltra tekint vissza. A szépséges dunántúli táj sok mindenről tudna mesélni. A falu volt királyi birtok, értékes földjeit, szőlőit többször is eladományozták. A község sokat szenvedett az átvonuló seregektől, és mivel Pannonhalmával a támadók gyakorta nem bírtak, a környező településeket dúlták fel, Nyúlt is. A mohácsi vész után a település elnéptelenedett, a magyar és a török földesúr csalogatta vissza az elmenekült lakókat. A nyúliak sokadszor is újrakezdték.

 

A számtalan viszontagság már a múlté. A község épül és szépül. Ám, ami a legfontosabb, a nyúliak közt ma is többen élnek olyanok, akik hisznek az újrakezdésben, abban, hogy építeni és jót tenni érdemes. Szűcs Mihály nyugdíjas biológia és földrajz szakos tanár is közéjük tartozik. Az ő meghívására látogattunk a községbe, ahol tanúi lehettünk annak, hogy a hit és az akarat hegyeket, de legalábbis köveket mozgat. A nagyhéten ugyanis különleges keresztutat adnak át a településen.

A húsvét titka bélyegen

Szerző:

A kereszténység legnagyobb ünnepe a húsvét. Üzenete azonban a „világ” számára sok esetben semmit nem jelent. A karácsony, vagyis Jézus születése a nem hívő emberek számára megfoghatóbb, mint kínszenvedésének, halálának és feltámadásának valósága és titka. Sokaknak a húsvét nem jelent többet a csokinyuszik és piros tojások hétvégéjénél.