Líceum a Gyimesekben – A megmaradás magasiskolája

Találkozás Berszán Lajos atyával – A Tatros folyó völgyében egymás mellett sorakoznak a gyimesi községek: Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimesbükk. Nagy-Magyarország ezeréves keleti határán kapaszkodik össze a három település. A valahai végek ezek, ahol azt gondolhatnánk, minden csak a fájó múltra emlékeztet, ahol nincs is lehetőség másra, mint meredten bámulni a fenyőket, vagy nézni, ahogy Bákó megye felől fúj a szél. Ám aki így gondolja: téved. Hiszen Gyimesfelsőlokon, ebben az alig ezer lakost számláló községben már két évtizede működik az a magyar líceum, amely esélyt ad székely, gyimesi csángó, illetve moldvai csángó gyermekeknek. A Szent Erzsébet Gimnázium a tevékeny bizalom, az élni akarás és az értékmentés, vagyis a megmaradás magasiskolája. Alapítója Berszán Lajos atya, „a pap bácsi”, aki hegyeket mozgató hittel és derűvel viseli gondját a reá bízottaknak. Ő kalauzolt végig bennünket az iskolán és azon az úton, amelyet Isten kegyelme igazgatott és igazgat ma is.

„Egyek vagyunk s mégis mások”

Az iskola mellett áll a kollégium. Messziről hívogatja az érkezőt. Fából épült, tetején kereszt. Aki templomnak hiszi, nem téved. Hiszen az épület központja valóban a kápolna, s azt veszi körbe a zsibongó élet, vagyis a diákok szobái. Jelképes és szép elrendezés. A líceum olyan, mint bármelyik magyarországi iskola. Csak éppen Magyarországon egyetlen gimnáziumot sem ölelnek körül ekkora hegyek. Berszán atyával járjuk körbe az épületet. A diákság a szünetben zsibong, szaladgál. A pap bácsit, ha meglátják, tisztelettel köszöntik, s neki mindenkihez van egy jó és tréfás szava.

Tanító bácsi a havasokban

Egy nap a Fölszállott a páva közönségdíjasával – A Fölszállott a páva című tehetségkutató versenyen szerette meg az ország a gyimesi csángó tanár bácsit, Vaszi Leventét. Tisztaságával, derűjével, egyenes válaszaival hamar a nézők és a zsűri szívébe lopta magát. Tehetsége a legjobbak közé emelte. Hétről hétre láthattuk őt, izgultunk érte határokon innen és túl. Végül a közönség díját nyerte el a nagyszombat este megrendezett döntőn. Levente az élő adásban egy gyönyörű passióénekkel lépett színpadra, s finoman, mégis érthetően tudtára adta a tehetségkutató verseny rendezőinek, hogy nagyszombat este valahol másutt kellene lenni, legalábbis neki mindenképp. A zsűri szabadkozott, el is hangzott valami a hagyomány és az élő hit viszonyáról, ám azt az estét már nem lehetett kimagyarázni. Sikeres „produkciót” vártunk, s helyette egy felemelő szép élményt és egy őszinte hitvallást kaptunk. A katolikus csángó legény a fellépés után, a siker kapujában el is köszönt, hogy Krisztus feltámadása már távoli szülőfalujában érje.

Ha Medárd napján esik…

Medárd nevét hallva sokunknak az ismert népi megfigyelés jut eszébe, amely szerint: ha ezen a napon esik, akkor negyven napig esni fog, ám ha süt a nap, akkor negyven napig száraz marad az idő.

Medárd a pikárdiai Salencyben született 456 körül. Apja frank, anyja gall-római volt. Már gyermekkorában kitűnt értelmével és a vallás iránti fogékonyságával. Harminchárom éves volt, amikor püspökké szentelték. Élete során nagy köztiszteletnek örvendett. Észak-Franciaországban ma is „közkedvelt” szent. A nevét viselő települések képviselői 1995 óta minden évben találkozót is tartanak.

Gábor Áron Csíkba megy

Ünnepélyesen felavatták a hetedik csíksomlyói zarándokvonatot, egyben a MÁV ötödik matricás mozdonyát. Tüzérruhás hagyományőrzők, kiállított régi ágyú, Sebő Ferenc muzsikája és szavalatok köszöntötték a székely ágyúöntő mester és honvédtiszt születésének kétszázadik évfordulójára feldíszített Traxx mozdonyt.

Kéz a kézben

Az, hogy van-e testvérünk, nem rajtunk múlik. Sokszor még az sem, hogy valóban jó testvérek tudunk-e lenni. Láttam olyan féltékenységet báty és öcs között, amely még nagypapakorra sem múlt el. Ugyanakkor lehettem tanúja két nővér olyan szép szövetségének is, amely nyolcvanéves korukig elkísérte őket.

Nagy titok ez. Testvéreinket nem választjuk, hanem kapjuk, s igazán szerencsés az, akinek megadatik az a fajta kapcsolat, amelyre mindenféle értelemben igaz: egy vérből valók vagyunk.

„Vén Európa, a gyönyörű nő”

Idén is belenéztem az Eurovíziós Dalfesztiválba. Noha évek óta tudom, a gyárilag összerakott zeneszámok többsége szinte hallgathatatlan. Mégis érdekel, melyik nemzet milyen előadót küld, ki nyeri meg, holt tart az intézményesített európai könnyűzene.

 

Az idei magyar versenyző, Kállay-Saunders András a tehetségesek és rokonszenvesek közé tartozott. Dala is vállalható volt. Az előkelő ötödik helyre pedig ő is, mi is büszkék lehetünk. Igaz, az énekes származását tekintve csak félig magyar és európai. Bár nem elhanyagolható tény, hogy anyai ágon legalább nyolcszáz évre visszavezetheti magyar (nemesi) származását. Igaz, itt most nem ez volt a lényeges.

Megújuló kapcsolatok

Harmincéves a Házas Hétvége mozgalom

 

A magyar Házas Hétvége lelkiségi mozgalom harmincéves fennállását ünnepli május 17-én, Esztergomban. A jubileumi lelkinap ünnepi szentmiséjét Erdő Péter bíboros mutatja be az esztergomi bazilikában, este hat órakor. Az ünnepi eseménnyel egy időben május 15. és 18. között Leányfalun tanácskozik a közösség Európa Tanácsa, tizenhárom ország házaspárjainak és papjainak részvételével.

 

A Házas Hétvége olyan lelkiségi mozgalom, amely a római katolikus egyház tanítását vallva segítséget kíván nyújtani a házaspároknak, papoknak és szerzeteseknek az egymással és közösségükkel való kapcsolatuk megújításához és elmélyítéséhez. A hétvége abban segít, hogy a több éve együtt élő férj és feleség házassága felfrissüljön és elmélyüljön, hogy a párok tagjai felfedezzék: házastársi kapcsolatunk sok év után és a hétköznapokban is lehet ugyanolyan bensőséges, mint a házasságuk kezdetén volt. A hétvégéken protestánsok is részt vehetnek, ha első házasságban élnek és nem zavarja őket, hogy katolikus keretek közt zajlik a program.