Sok minden cikázhat át agyunkon, amikor katasztrófákról kapunk hírt. Végeredményben nincs különbség a természet vagy az ember által okozott szörnyűségek között. A fájdalom, a veszteség, az értelmetlenség ugyanolyan kínzó. Mégis érezzük, arra, ami július 17-én Ukrajna felett történt, alig vannak szavak.
Kettős jubileum az Életrendezés Házában
Püspökszentlászló a keleti Mecsek varázslatos falucskája a Zengő egyik szűk völgyében. Kilencszáz évvel ezelőtt már remeték, később bencés szerzetesek lakták. A török idők után ferencesek éltek itt. Az 1700-as években német telepesek érkeztek a völgybe. Az egy utcából álló falu az elmúlt évtizedekben elnéptelenedett, de ma újra élő hely. Húsz évvel ezelőtt itt épült fel a Vácz Jenő jezsuita által megálmodott Életrendezés Háza, amely egész évben várja a megpihenni, lelkileg feltöltődni vágyókat. Jenő atya száz éve született. E két évforduló alkalmából rendeztek ünnepséget az Életrendezés Házában július 12-én.
Matthew Simmonds a középkori építészet nagy rajongója. Az angol szobrász művészettörténészként végzett 1984-ben, később tanulta ki a kőfaragó mesterséget. Több fontos angliai és itáliai épület helyreállításában is részt vett. A régi templomok megihlették. Szobraival, amelyek a gyönyörű épületek kicsinyített másai, először 1999-ben nyert díjat a Veronai Nemzetközi Szobrász Szimpóziumon. Azóta több elismerést is kapott, neve és műalkotásai világszerte ismertek. Simmonds nemcsak a középkor, de a márvány szerelmese is. Minden szobra arról a csodáról mesél, amely szerint a kőben már benne rejlik a műalkotás. Vagy ahogyan Michelangelo mondta: egyszerű ez, a márványban benne van a szobor, csak le kell faragni a fölösleget…
Vivian Maier nyomában
A mozikban most futó Vivian Maier nyomában izgalmas és elgondolkodtató film. A történet nem egy hollywoodi rendező agyából pattant ki, noha a „sztori” beleillene az álomgyár világába is. Dokumentumfilmről van szó, amelyről kissé közhelyesen állíthatjuk, hogy az élet írta – no és a véletlen. Már amenynyiben létezik véletlen.
Történt ugyanis, hogy egy ifjú történész, John Maloof 2005-ben egy Chicagóról szóló könyvön kezdett dolgozni. Kiadója arra kérte, hogy keressen archív fényképeket, amelyek illusztrálhatják művét. A fiatalember nem sejtette, hogy ezzel a munkával élete nagy kalandja is kezdetét veszi. Egy aukciósház árverésén háromszáznyolcvan dollárért vett egy dobozt, amely számtalan elő nem hívott filmtekercset rejtett. Az árverés katalógusában ennyi állt: „Fényképek a 60-as évek Chicagójáról”. Maloof nézegetni kezdte a fényképeket, s rádöbbent, hogy kincsre bukkant. A körülbelül százezer (a szám nem tévedés) fénykép legtöbbje utcán készült, és az átlagos amerikaiak hétköznapjait örökítette meg. Jól látszott a negatívokon, hogy nem amatőr kéz készítette őket. Az ismeretlen fotósról csupán annyit lehetett tudni: Vivian Maiernek hívják. Maloof nyomozni kezdett utána. Az internet egy Vivian Maier nevű nő halálhírén kívül semmit sem dobott ki. A „szerencsés megtaláló” ezen a nyomon elindulva bukkant rá azokra az emberekre, akik ismerték a rejtélyes fényképészt.
Budapest épül és szépül. Néhány évvel ezelőtt még simán le lehetett volna forgatni benne a világ összes háborús filmjét. S bár most is akad néhány olyan utca, amelyek kiváló díszletei lehetnének egy-egy világégést megjelenítő alkotásnak, a változás szinte mindenütt tetten érhető.
A csillagos zászló és Krisztus szobra
Ha valaki eddig nem tudta volna, milyen is a brazil zászló, idén nyáron valószínűleg egy életre megtanulja. A most zajló labdarúgó-világbajnokságnak otthont adó ország lobogója még a pesti utcákon, szórakozóhelyeken is kint függ.
A vidám, mondhatni harsány színekben pompázó nemzeti jelkép afféle csillagos zászló. Első ránézésre úgy tűnik, hogy nem éppen tudatos elv helyezte a kék égboltra az égitesteket, s találgathatunk, melyik csillagkép mi is lehet rajta. Segítségül annyit azonban nem árt tudnunk, hogy ami a brazil zászlón szerepel, azt mi innen, az északi félgömbről sohasem láthatjuk.
Szent László királyunk az egyik legismertebb Árpád-házi uralkodónk, 1192-ben emelték a szentek sorába. Nagy-Magyarország területén számtalan településnévben felbukkan a neve, és sok templomot az ő tiszteletére szenteltek fel. Most egy olyan kicsiny székely faluba hívjuk olvasóinkat, amely nyolcszáz éve őrzi a lovagkirály legendáját.
Gelence az erdélyi Kovászna megyében, a Bereckihavasok lábánál, a Gelence patak völgyében található, Kézdivásárhelytől mindössze tizenkét kilométerre. A településhez közeledve hatalmas székely kapu köszönt bennünket. A falu takaros, a környező táj szép. A falu azonban a természeti értékeknél többet is rejt, hiszen magáénak tudhatja az UNESCO Világörökség jól ismert emblémáját is. Árpád-kori templommal büszkélkedhet, nem is akármilyennel.
Könyvespolcra
Tóth Sándor: Följegyzések a hegyen
Tóth Sándor neve ismerős olvasóink számára. A publicista, költő és műfordító, a Magyar Katolikus Rádió munkatársa több évtizede publikál az Új Ember hasábjain is. Néhány hete megjelent Följegyzések a hegyen című gyűjteményes kötetébe az elmúlt évek legszebb darabjait válogatta.
Tóth Sándor érzékenysége, műveltsége, remek asszociációs képessége minden gondolatfutamában tetten érhető. Nincs olyan természeti jelenség, kulturális érték, amelyhez ne tudna újabb és újabb kincset hozzáilleszteni a múlt gazdag tárházából vagy saját emlékei közül. Legtöbb esszéje vagy jegyzete irodalmi útikalauz, amelyek Európa és benne hazánk legszebb tájai felé invitálják az olvasót. Ugyanakkor ezek az írások belső utazásra is hívnak bennünket. Költői nyelvezete, a szépségbe vetett hite, teremtő erejű képei meditációra ösztönöznek.
