A szív érzékenysége elengedhetetlen erény

Berkecz Franciska szociális testvér vezetők és vezetettek nehézségeiről

 

Gyakran várjuk, várnánk, hogy valaki vezessen bennünket, de egykettőre megunjuk a „dirigálást”, amikor aztán valaki csakugyan vezetni próbál. Mintha egyszerre akarnánk kétfélét: szabadok is maradnánk, de biztonságra is vágyunk. Berkecz Franciskát azért kerestük meg, mert január végén az egri lelkipásztori-teológiai napokon mély ismeretekről tanúskodó előadást tartott a vezetői szerepről és arról a sokszor küzdelmes folyamatról, amelynek során Isten akaratát keresve dönteni próbálunk, vagy azon dolgozunk, hogy mások ránk vonatkozó döntéseit el tudjuk fogadni.

Hittel a gyógyulás útján

Harmincéves a Katolikus Alkoholistamentő Szolgálat – Az alkoholbetegség olyan nyomorúság, amely bárkit tönkretehet. Valóban bárkit: nem feltétlenül véd meg tőle még a hit, a vallásosság sem. Ám különös módon sokakat éppen ez vezet megtérésre, és így átokból áldássá változhat az életükben.

 

A Katolikus Alkoholistamentő Szolgálat

(1035 Budapest, Kórház utca 37.)

a 06/1-242-2330-as és a 06/20-775-3135-ös telefonszámon, valamint a kaszkozpont@gmail.com címen érhető el.

 

A plébánia a mennyország előképe legyen

A közösség tüze, és akiket megperzsel

 

Az egri lelkipásztori napokon, miközben Szecsődi Péter ceglédi plébános a mintegy kétszázötven fős hallgatóságnak beszélt, végig azon gondolkodtam: mit jelent, hogyan alkalmazható a gyakorlatban, miként ültethető át a mindennapokba mindaz, amit oly szenvedélyesen, sőt néha már-már provokatívnak tűnően képvisel? S vajon milyen útja lehet a szívekhez, a ma keresőihez, küszködőihez, bűnöseihez, azaz mindannyiunkhoz egy oly radikális lelkipásztornak, amilyennek a szavai alapján ő látszik? Erről kérdeztem.

 

„A hivatásunk visszahat ránk”

Páros lelkipásztori portré

 

Barátok. Két jópofa, viccelődésre mindig kész, nyüzsgő, csupa élet pap, az egri lelkipásztori- teológiai napok elmaradhatatlan résztvevői. Attila és Márton jó példái annak, mit jelent, hogy az egyháznak dolga van a világban, hogy észre kell vétetnie magát, és meg kell értenie, milyen kínok, betegségek orvosául várják „odakint”.

Mindketten évek óta rendszeres résztvevői az egri lelkipásztori-teológiai napoknak. Hogyan fedezték fel maguknak ezt az eseményt, és miért szeretnek odajárni?

Kutas Attila dombóvári plébános: Az egri találkozón tizenhárom éve jártam először, ugyanabban az évben, amikor kapcsolatba kerültem a Szentjánosbogár közösséggel. Az egybeesés talán nem is véletlen, mert mindkettőt a gondviselés ajándékának érzem az életemben. Úgy hiszem, a papi élet fontos sajátossága, hogy a hivatásunk visszahat ránk, változtat, alakít rajtunk. Azon túl, hogy papok vagyunk, nem maradunk ugyanolyanok évről évre, és keressük is az alkalmakat, hogy fejlődhessünk, új szempontokat kapjunk a szolgálatunkhoz.

„Tábor-hegyi élmény itt lennem”

A találkozó, amely sokak számára egész évben erőforrás

 

Felhőtlen testvéri együttlét, közös tanakodás és elmélyülés, tapasztalatcsere, régi barátok találkozása üdítő távolságban a mindennapok taposómalmától – sok-sok pap, szerzetes és lelkipásztori munkatárs számára kihagyhatatlan, hogy január végén minden évben Egerbe utazzon.

„Orvos, magadat gyógyítsd!” – ez a Lukács evangéliumában szereplő jézusi mondat jár a fejemben, mióta a január utolsó napjaiban Egerben megrendezett országos lelkipásztori-teológiai napokon részt vettem. Az előadások zöme ugyanis önvizsgálatra szólított fel, és – néha akár provokatív módon is – arra igyekezett felhívni a figyelmet, hogy „csak egy a szükséges” (ez volt a találkozó mottója).

„Ki kell mennünk hozzájuk”

Jótékonysági akciósorozat indult Újpesten

 

Egy plébános és egy szociális munkás. Két lelkes és egymást is lelkesítő ember. Találkozásuk sors­szerűnek tűnik, mert korunk kivételesen aktuális, sokakat kínzó kérdésére próbálnak együtt választ találni. Példájuk, együttműködésük akár országos modell alapja is lehetne.

„A családunk oázis”

Evangélikus–katolikus házaspár a keresztény egység vágyáról

 

Szívesen, nehézségeiket sem titkolva mesélnek az életükről. A hitükről, amely mindkettőjük számára fontos, és az egyházaikról, amelyek bennük és családjukban egységben vannak már itt és most is: általuk, az ő szívükben és mindennapjaikban egész biztosan.

Itt az idő

Elmélet vagy élet

 

Elindulunk. Ez azt jelenti: nemcsak múlik velünk az idő, hanem „együttműködünk” vele; „beleegyezünk”, hogy valami új jön. Sőt, örülünk neki. Kinyílunk az érkezőben levő ismeretlen számára, és biztosra vesszük, hogy javunkra fog válni. Vannak ugyanis – ez is mély meggyőződésünk – olyan javak, amelyek személyesen nekünk szólnak, bennünket várnak, a mi gazdagodásunkat szolgálják. Nekünk küldik őket. Így amikor találkozunk majd velük, azonnal tudni fogjuk, hogy a mi ajándékaink értek célba.