Gajdó Ágnes

Gyakran felrémlik előttem nagyanyám alakja, amint vasárnap kora reggel készülődik a misére. Ünneplő ruhát ölt, réges-régi imakönyvét kistáskájába teszi, majd megfésüli és kontyba rendezi ősz haját, kendőt köt, jellegzetes mozdulattal elsimítja a ráncokat. Keresztet vet, mormol egy rövid fohászt, és elindul lefelé a kálváriáról a templomba. Merthogy mama háza az egykori előszállási kálvárián épült, hajdan még kereszt is állt ott a közelben, de aztán elbontották. A régiek még emlékeznek, hogy sudár gesztenyefák között vezetett az út a Megfeszítetthez, s gesztenyevirágok illatoztak, amikor nagypénteken a keresztutat járták. Előbb azonban virágvasárnap a templom körül tartották a körmenet, majd a barkaszentelés szép szertartását.

Hajdan unokatestvéreimmel együtt sok időt töltöttünk nagyanyámnál. Vagy olvastunk a pajtában, végigheveredve a búzászsákokon, vagy focizás helyett indiánosdit játszottunk. Az ellenséges sápadt arcúak elől mama kertjében, a szőlő között rejtőztünk el. Az almafa tövében kukoricaszárból építettünk vigvamot, s kakastollat tűztünk a hajunkba, amely büszkén hirdette hőstetteinket. Legtöbbször persze abból állt a játék, hogy a két fiú fölmászott a fára cseresznyézni, én pedig a Winnetout olvastam, és szótárfüzetbe gyűjtöttem az apacs, sziú, komancs, kajova nyelvű szavakat, mondatokat. Ma is emlékszem, hogy Old Shatterhand nevének jelentése apacsul Szelki Lata: a kéz, amely pozdorjává zúz. A fehér vadászt Medveölő puskájáról és a híres Henry-féle, huszonöt lövetű ismétlőkarabélyáról lehetett fölismerni.

Egyik este a ráckeresztúri templomkert csöndjében azon tűnődtem, hogy példát vehetünk a természetről, amely minden évben képes megújulni. Nem tiltakozik, nem ellenkezik, nem panaszkodik. Újra és újra leveti télikabátját, kibújik prémes sapkájából, eldobja meleg sálját és kötött kesztyűjét, s áttetsző, fehér vagy éppen rózsaszín ruhát ölt. Díszbe öltözik, akár menyegző előtt a várakozásokkal teli leány. Várja a teremtő zümmögést, a méhek megjelenését, hiszen a tavasz ígéret és lehetőség.

Ritkán hallgatunk rádiót autózás közben, általában az utat, a szembejövőket és a tájat figyeljük. Történt egyszer, hogy baleset miatt állt a forgalom a Hungária körúton, s mi épp arra jártunk. Csak lépésben haladt előre a kocsisor. A rádióban Törőcsik Mari mesélt a gyerekeknek Szent Patrikról és a különféle bökölő állatokról: „Szent Patrik, az írek apostola, keresztül-kasul bejárta Írország földjét, küzdött sötét varázslókkal, harcolt a régi istenek emlékével, gonosz szörnyeket űzött el a forrásokból és a kutakból, de bármerre járt is, bármennyit fáradt is, egyre csak azt látta, hogy az emberek mindig szomorúak és gondterheltek.

A skót származású neves fizikus és feltaláló, Alexander Graham Bell (1847–1922) e szavakkal fordult a munkatársához, aki egy másik szobában fogadta főnöke telefonhívását, majd hozzátette: „Szükségem van Önre.” A világ első telefonbeszélgetése 1876. március 10-én zajlott Bostonban. Képzeljük el a történelmi pillanatot! Nagyon nehéz, hiszen napjainkat át- meg átszövik a vezetékes vagy mobil telefonhívások, s nemritkán a világ távoli pontján élő rokonunkkal, barátunkkal társaloghatunk úgy, mintha mellettünk, avagy a szomszéd szobában állna. A telefon ma már szerves része a bennünket körülölelő világnak, holott még én is élénken emlékszem arra az időre, amikor csak levélben, netán táviratban tudtuk értesíteni családtagjainkat, ismerőseinket a fontosabb történésekről, eseményekről.

Az Egyesült Királyságot alkotó országokban fontosak a nemzeti ünnepek. A skótok Szent András, az angolok Szent György, az északírek Szent Patrik napján ünnepelnek. Walesben március elsején, Szent Dávid napján gyűlnek össze az emberek, felvonulásokat, koncerteket rendeznek. A walesiek országuk védőszentjéről nárcisz vagy póréhagyma viselésével emlékeznek meg. E két növény – a nemzeti lobogó mellett – Wales hagyományos nemzeti jelképe.
Szent Dávid a VI. században élt, Walesben született, ő alapította a Dél-Walesben található meneviai apátságot, melynek ő volt első püspöke is. A legenda szerint, amikor Ceredigionban zsinatot hirdetett, a föld megemelkedett alatta, hogy a tömeg jobban hallja a beszédét, majd egy aranycsőrű galamb repült a vállára. Sírja Glyn Rhosinban található, ez az egyik legfontosabb keresztény kegyhely, ahová számos út vezet Wales minden pontjáról. A szentről csak Walesben mintegy félszáz templomot és számos forrást neveztek el.

Nemrég Vizsolyban közvetlen közelről vehettem szemügyre, hogyan működött egy XVI. századi nyomdagép. A betűszedés, a festék elkészítése s maga a nyomtatás különleges és egyáltalán nem egyszerű technikai folyamat, s a nyomdagép kezeléséhez jelentős fizikai erő is szükséges. Hajdan a nyomdászmester és segédje megosztotta a feladatokat. Egyikük festékezte a formát, a másik ráhelyezte a papírt, leeresztette a rámát, majd a taligát a tégely alá hajtotta, és a fordítókart kihúzva végezte a nyomtatás műveletét. Egy oldal körülbelül egy perc alatt készült el.