Rendet visz a világba

Szent Benedek és a bencés spiritualitás. Ezzel a címmel nyílt meg a pannonhalmi főapátság idei kiállítása, amely szeptember 30-ig látható a tavaly átadott majorsági épületben. A kiállítás témáját a megszentelt élet éve adta, emlékeztetett Várszegi Asztrik főapát, majd a benedeki Regulát említve megállapította: „A Regula rendet visz a világba.” A kiállítás arról is hírt ad, hogy az istentisztelet gyakorlásából hogyan született meg mindaz, amit európai kultúrának nevezünk, s ebben mennyire jelentős szerepet játszottak a bencések. Így kapcsolódik össze a kultusz és a kultúra. Kusler Ágnes művészettörténész, a kiállítás rendezője vezetett végig a különleges – mondhatjuk, egyedülálló – látnivalót is kínáló tárlaton.

Ez a főpap a szeretet és a béke világáért imádkozik

Beszélgetés Mindszenty bíboros esztergomi szobrának alkotójával, az orosz Vladimir Surovtsevvel – Monumentális köztéri alkotásai huszonhárom országban láthatók. Izlandtól Ausztráliáig, de Ázsiában, Amerikában, s természetesen Oroszországban is találkozhatunk műveivel. Moszkvában tizenkét szobrát állították fel. „Büszke vagyok arra, hogy Franciaországban négy alkotásom látható, ebből három Párizsban. Azt hiszem, kevesen mondhatják el ezt magukról” – vallja Vladimir Surovtsev szobrászművész, akinek Mindszenty Józsefről készített szoborkompozícióját május 2-án, a Mindszenty-zarándoklat alkalmával áldotta meg Erdő Péter bíboros. Surovtsev törékeny alkat, első pillanatban aligha gondolnánk, milyen súlyos anyaggal dolgozik – műveit általában bronzba önti –, a beszélgetés során azonban egy erős, mély lélek bontakozik ki.

Gazdag örökség Óbudán

Az ezeréves főplébánia történetéből

 

A történelem a jelen múltba kinyújtott karja, hiába szeretné a korszellem a korábbi időket és azok emlékeit kitörölni az emlékezetből, s ezáltal fantáziátlan egysíkúságra ítélni a mában élő embereket. Az óbudai főplébánia ezer esztendőre tekint vissza, s a jubileumi évben több rendezvénnyel emlékeznek meg erről. Legutóbb, április 23-án az Óbudai Múzeumban nyílt kiállítás a plébánia utóbbi háromszáz esztendős történetéről. Miért éppen ezt az időszakot mutatják be? Erről és a kiállítás anyagáról Viszket Zoltán rendező a következőket mondja:

Buda – és ezzel együtt Óbuda – 1686-os török alóli felszabadulása után kezdődik a kiállítás anyaga, a korábbi korokról ugyanis a múzeum állandó tárlata fényesen beszél.

A parasztok nem az utolsók a múltból, hanem az elsők a jövőből

Gyergyószentmiklóson tangazdaságot hozott létre a Katolikus Karitász

 

Gyergyószentmiklós a Csíki-medence északi végén található. Az egyik oldalon a Hargita hegyei, a másik oldalon a Kárpátok vonulatai. Innen lehet kijutni a Gyilkos-tóhoz és a Békás-szoroshoz. Gyönyörű vidék, de mi most más ügyben járunk itt. Bányász Józseffel találkozunk, aki a Gyulafehérvári főegyházmegye karitászszervezetének vidékfejlesztési vezetője volt 2014 végéig.

Az iskola és a józan ész határa

A Hajdúdorogi görögkatolikus egyházmegye néhány éve iskolát működtet Nyíregyházán, a Huszár- telepen, az egykori laktanya épületében. Ennek környékén számos szegény – köztük cigány – család lakik, akik nagy örömmel vették az iskola indítását. Annál nagyobb felháborodást keltett, amikor egyes liberális körök kampányt indítottak az iskola ellen, szegregációval vádolták az egyházat, s bírósági eljárást kezdeményeztek az iskola bezáratása érdekében.

Terjed a keresztényüldözés a világban

Interjú Hölvényi György európai parlamenti képviselővel

 

Hölvényi Györggyel, az Európai Néppárt vallásközi párbeszédért felelős munkacsoportjának vezetőjével a napjainkban egyre terjedő keresztényüldözésről beszélgettünk. Interjúnknak szomorú időszerűséget adnak a lapzárttánkkor is érkező szomorú hírek.

Hölvényi György európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt vallásközi párbeszédért felelős munkacsoportjának vezetője. Beszélgetésünknek szomorú időszerűséget adnak a naponta érkező hírek: „Az olasz hatóságok csütörtökön őrizetbe vettek tizenöt muzulmán illegális bevándorlót, akiket társaik azzal vádoltak meg, hogy a velük utazó keresztényeket a nyílt tengeren a vízbe dobták. Egy másik drámai fejlemény: „Huszonnyolc etióp keresztény férfi kivégzéséről tettek közzé videofelvételt április 19-én, vasárnap az Iszlám Állam dzsihadista szervezethez köthető líbiai szélsőségesek.”

Krisztus jó illata legyen

Világdivatmárkák fényes kirakatai között fut velem az autó. Aztán egy-két óra, s a végre megenyhült áprilisi estében a kicsiny szigligeti templom előtt állok. Szeretném megérteni… szeretném megérteni a bizonyosság teljes erejével, mi történt egykoron, éppen hetven esztendővel korábban. Nem is megérteni – az értelem kevés ehhez. Valami több kell ennél. A templomocska mellett még lefedett emléktábla. Emberek gyülekeznek, megérkezik Márfi Gyula veszprémi érsek. Rövidesen kezdődik a szentmise. A templom csendje. Tudom, mi történt hetven évvel ezelőtt, milyen drámai tény indít mostani utunkra – zarándokutunkra. Tudom – de értem-e, ami egykoron történt Bódi Mária Magdolnával, s ami a lélekben ma is jelen idő? A templom csendje indít el a következő két napra.

A megtalált igen

Örökfogadalom. De mit hordoz a kifejezés abban a korban, amikor oly könnyen mondjuk ki a szavakat, bármi elhangozhat következmények nélkül, majd annak az ellenkezője is, és ha valaki nem tartja meg adott szavát, sokan már a vállukat se rándítják: „Ugyan, csak mondta!” Márianosztra, március 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony. A pálos templomban gyülekeznek az emberek. Szelíd köszöntések, bólintások, ünnepélyes hangulat. Azt közvetítik: aki eljött ide, magában hordozza a szó szép súlyát: örökfogadalom.