Barátokkal a barátok nyomában (2.)

Valósággá vált regény – Nagybecskerekre (Torontál vármegye központjába) Temesváron át vezet az út. Közelről tekintve a múltra minden kissé másféle arcát is mutatja. A főtér két oldalán szecessziós és eklektikus paloták sorakoznak. A Székely László tervezte épületegyüttes ritka befogadó hangulatát ellenőrzöm legutóbbi ittlétem óta.

Nyolc év alatt Mariazellbe

A megérkezés mosolya olvasható le a képről. „Amelybe némi szomorúság is társul, hiszen vége van” – mondja Jávor Béla ügyvéd, a zarándokcsoport vezetője. Kilencszázhetvennyolc kilométert tettek meg 2002 márciusa óta, nyolc év és három hónap alatt Budapesttől a Nagy Lajos alapította, ma ausztriai Mária-kegyhelyre, Mariazellbe, amely sokáig Mindszenty József sírhelyeként volt ismert. (A bíboros 1975-ben bekövetkezett halála után földi maradványai itt nyugodtak 1991-es hazahozataláig.)

Barátokkal a barátok nyomában (1.)

A „szögedi nemzet” földjén – Az idei júniusban, tavalyi kárpátaljai túránk után Délvidéknek vesszük utunkat, mi, ferences öregdiákok, akik barátainkat, ismerőseinket is „megfertőztük” a honismeret bővítésének eme formájával.

Kezek, homokzsák, aranyhal és zongoraszó

A sajóládi plébánia évszázados, barokk folyosóján (elődjén koptatta a köveket Fráter György novícius, majd házfőnök) szivattyúk és tömlők. Az Erdélyből, Tusnádfürdőről és Székelykeresztúrról érkező tűzoltók hagyták még itt, ha netán szükség lenne még rájuk…

Repülő életek

Fertőzés miatt amputálni kellett a gólya lábát, majd a csőre betegedett meg. Déri János állatorvos éppen az alsó káva így keletkezett hiányát gyógyítja. A másik képen a nyári lúd a repülést gyakorolja. Ez már a rehabilitációs szakasz, ősszel talán végleg hazamehet, azaz elrepülhet…

Minő szép!

Ötven éve hunyt el a Dunakanyar festője – Kis utca a világ legszebb táján. Szőnyi István látogatóit mindig felvitte otthona felett a zebegényi domboldalba, ahonnan a szemlélő letekinthetett a Dunakanyar fenséges kezdővidékére. Több képe is megörökíti ezt a látványt.