Elmer István

Bemutatkozásra kértek fel az Új Ember honlap szerkesztői. Először meglepett a kérés, hiszen közel harminc esztendeje dolgozom az Új Ember szerkesztőségében. Ennyi idő talán elegendő arra, hogy hétről hétre megjelenő írásaimat – s ezeken keresztül az újságírót – megismerhessék. Aztán eszembe jutott: nagyon is helyénvaló a bemutatkozás. Hiszen újságunk elektronikus változatát olyan nemzedékhez tartozók olvassák, akikhez a nyomtatott változat nem jutott el, a technikai szempontból másféle médiumokat ellenben előszeretettel „simogatják ki” telefonjukon. Ha ennyi szükséges, hogy hitem és értelmi meggyőződésem szerint az Igazságot közvetíteni lehessen, örömmel teszem. S kívánom, honlapunkat legalább annyian olvassák, amennyi fiatalt – és kevésbé fiatalt – látok mindig ügyködni elektronikus „oldalfegyverével”.

Hajrá, Kupac!

Szerző:

Országjáró

Rövidesen valóra válik a régi álom. Kinőtték a tornatermet, de májusban már hatalmas munkagödör mélyed a hospodár, a gyümölcsöskert szélén. A domboldalba süllyesztve épül a tornacsarnok, mutatja a maketten az igazgató atya. A főépületet híd és föld alatti folyosó köti össze a csarnokkal. Már minden engedélyt megszereztek, az építkezést a kosárlabda- szövetség is támogatja – nemzetközi szabványnak megfelelő kosárlabdapálya kap helyet az épületben, amely negyvenkét méter hosszú, harminc méter széles és hét méter belmagasságú lesz. „Drukkolni öt sorból, összesen száznyolcvan ülőhelyről lehet majd. Hogy zengjen a Hajrá, Kupac!”

Az építkezés mintegy hatszázmillió forintba kerül. Négyszázmilliót nyereséges cégek társasági adójából kellett összegyűjteniük. A maradék önrész. A főapátság százmillióval járul hozzá, a másik százmilliót az öregdiákoktól, az ő kapcsolataik révén remélik.

Volt egyházi iskolások!

Szerző:

Felhívás

1950 és 1990 között Magyarországon nyolc katolikus gimnázium működött. Bencés: Pannonhalma és Győr, ferences: Esztergom és Szentendre, piarista: Budapest és Kecskemét, valamint a szegény iskolanővérek budapesti és debreceni középiskolája.

A negyven év nemcsak az egyes iskolák élete szempontjából volt jelentős és különleges, hanem az akkori magyar társadalom egészére, a politikai, történelmi viszonyokra is sajátos szemszögből, a katolikus szerzetesi iskolák szemszögéből kínál rátekintést. Olyan jelenség ez a negyven év (1950–1990) az iskolák történetében, amelynek – ma még hiányzó – földolgozása jelentős kordokumentumnak tekinthető.

Esztergom–Budapesti Főegyházmegye

Szerző:

Országjáró

Keresztutak

Az első nagyböjti péntek, február 15-e. A Szondy utcai Szent Család-templomból elindul a menet. A közeli Epreskert bejáratánál a ministránsok égő gyertyát nyújtanak mindenkinek. Belépünk a kertbe, az eredetileg a nyolcadik kerületi Kálvária téren álló pompás barokk építmény körül lobognak a vékony lángok (jobb oldali képünkön).

A hívő embert nem a pompa hozza ide, hanem a hite. Keresztutat járni – nagyböjti időben. A lényegre irányítani a figyelmet: Jézus Krisztus kereszthalálára és feltámadására. E kettő együtt alkotja hitünk csúcspontját, értelmét és valóságát.

A magyar fiatalokért

Szerző:

Sándor István szalézi szerzetest Szolnokon, a belvárosi templomban keresztelték. Itt végezte a fémipari szakiskolát, majd – immár szerzetesjelöltként – a szaléziek újpesti nyomdájába került. Február 22-én a Terror Háza Múzeumban emlékeztek meg róla. Megnyílt a pályafutását bemutató kiállítás, és levetítették Dér András dokumentum-játékfilmjét Sándor István, az örökfogadalmas szalézi szerzetes életéről és haláláról.

Imádság humorért

Szerző:

Brusznyai József atya az internálásról és élete leghatásosabb prédikációjáról

Éppen húsz esztendeje annak, amikor Brusznyai József atyával Börtönkereszt című könyvemhez interjút készítettem. Most Kállón találkozunk, tizenharmadik esztendeje itt él a nyugalmazott lelkipásztor. József atya ugyanazzal a frissességgel fogad, azzal a finom humorral, amely egész életét végigkíséri. Pedig hosszú évtizedek komornak bizonyultak. Mint mondja, éppen a humor, a derű segítette át a nehéz helyzeteken. Ma is naponta elmondja Sík Sándor versét: Imádság humorért. Mielőtt leülünk beszélgetni, József atya megmutatja házi tornatermét. A fészerben glédában áll a rengeteg hasított fa. Kilencvenegy évesen ma is maga hasítja a téli tüzelőt. Tizenkettedik alkalommal neki adományozzák a Parma Fidei kitüntetést a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából. Az ünnepségre a dunakeszi Szent Mihály-templomban kerül sor – ahol közel harminc évig szolgált – február 23-án. József atya életútját aligha lehet röviden áttekinteni, az alábbi emlékezés életének a kor nyomorúságával leginkább súlyosbított idejére tér ki. A megfogalmazás visszaadja József atya töretlen humorát, életszeretetét és minden szörnyűség ellenére megbocsátásra képes keresztényi lelkületét.

A kezek fölfelé nyúlnak

Szerző:

Országjáró

Közép-Tisza-vidék, Szolnok megye

Nehéz az élet a történelem, a kemény földmunka, az aszályok és árvizek által annyiszor megpróbált tájon. Vallási szempontból protestáns vidéknek számít, vagy inkább jó ideje mindenféle vallástól elfordult, leszegett fejű, hallgatag emberek földjének. Így gondolhatnánk, s akkor jó hallani: éled az élet! Az élet éled! Máthé György plébános, a szolnoki kerület esperese lendületes ember. Tőle hallom az iménti megállapítást, s máris sorolja, mire alapozza bizakodását. De hiszen a keresztény ember alapvetően bizakodó, van kiben bíznia!

Szent vagy hazafi?

Szerző:

Mindszenty József nyomában (10., befejező rész) – napjainkig

Mindszenty József 1971. szeptember 28-án távozott a budapesti amerikai követségről, s hagyta el az országot. Előzetesen megbeszéléseket folytatott Zágon József prelátussal, a pápa személyes megbízottjával.
„Ezután kifejeztem készségemet, hogy személyes érdekeimet most is alárendelem az Egyház javának, majd megkérdeztem, milyen feltételek mellett kellene elhagynom a követséget és esetleg hazámat. A feltételeket Zágon a következőképpen foglalta össze:

1. Érintetlen marad érseki és prímási minőségem, de az abból folyó jogok és kötelességek otthoni gyakorlását felfüggesztem s helyettem egy Róma által kinevezett apostoli adminisztrátor kormányozza egyházmegyémet. (A magam számára azt kértem, hogy a bécsi Pázmáneum, amelyben letelepedni szándékozom, joghatóságom alá kerüljön vissza és az Annuarioban az 1949 óta használatos »impeditus« megjelölés maradjon továbbra is nevem mellett.)

Veszprémi Főegyházmegye

Szerző:

Országjáró

Tüzelő

A tél végén ismét tűzifát osztott a Veszprémi Főegyházmegyei Karitász. Hat helységben hatvan köbméter tüzelőt vehettek át a rászoruló családok, közel másfél millió forint értékben.

Rajz- és novellapályázat

A veszprémi Szaléziánumban február 1-jén nyújtotta át a Fekete István emlékére kiírt rajz- és novellapályázat díjait Márfi Gyula érsek és Tengerdi Győző, a HM VERGA Zrt. vezérigazgatója. Az óvodáskorúak rajzversenyében Mohos Dóra (Szent Margit Római Katolikus Óvoda, Veszprém) bizonyult a legjobbnak, a kisiskolásoknál Izsán Luca (Szent István Király Római Katolikus Általános Iskola, Ajka), a 3–4. osztályos korcsoportban Bertók Lídia (Padányi Bíró Márton Római Katolikus Iskola, Veszprém) végzett az első helyen. A novellapályázatot Répás Dorottya (Szent István Római Katolikus Általános Iskola, Pápa) nyerte.