Elmer István

Országjáró

Elhelyezték Szent Kinga ereklyéjét

Nem szabad kis templomot építeni! Kitárják a bejárati ajtó másik szárnyát is, mégis egyre többen kiszorulnak. Az altemplomban kivetítőn követhető a fönti esemény, ez is megtelt. Ó, mennyien vagyunk, állóhely is alig jut, említem mellettem egy falubeli házaspárnak, mire „megnyugtatnak”: máskor talán tízen vannak összesen, majd valaki hozzáteszi: nagy ünnepeken voltak már harmincan is. Meg kell szokniuk a falubelieknek, hogy van templomuk, mondja még valaki. Ahol a kövek egymásra épülnek, ott előbb-utóbb közösség is épül.

Felhívás

1950 és 1990 között Magyarországon nyolc katolikus gimnázium működött. Bencés: Pannonhalma és Győr, ferences: Esztergom és Szentendre, piarista: Budapest és Kecskemét, valamint a szegény iskolanővérek budapesti és debreceni középiskolája.

A negyven év nemcsak az egyes iskolák élete szempontjából volt jelentős és különleges, hanem az akkori magyar társadalom egészére, a politikai, történelmi viszonyokra is sajátos szemszögből, a katolikus szerzetesi iskolák szemszögéből kínál rátekintést. Olyan jelenség ez a negyven év (1950–1990) az iskolák történetében, amelynek – ma még hiányzó – földolgozása jelentős kordokumentumnak tekinthető.

Országjáró

Amolyan igazi ferences barátnak gondolná az ember, de a barna reverenda helyett a fekete papi öltözet mégis azt mutatja, egyházmegyés lelkipásztor Garadnay Balázs. Amikor a ferences „hasonlóságot” említem, Balázs atya mosolyog: igen, egy időben valóban foglalkozott a gondolattal, hogy Szent Ferenc utódai közé lép. Az esztergomi ferences gimnáziumban érettségizett, s papi mintaként ott álltak előtte a nagyszerű szerzetes tanárok. Ő is ilyen akart lenni, ugyanakkor visszahívta Pécs, az egyházmegye, ahol gyerekkorában felébredt benne a hivatás.

A hűség. Hűség ahhoz a helyhez, azokhoz az emberekhez, atyákhoz, ahol és akik között fölcseperedett. Ma már harmincnégy éves papi múltra tekint vissza. „Hétéves koromban kezdtem ministrálni a pécsi Ágoston téri templomban. Rendkívüli hatású atyák szolgáltak ott. Köztük azok a pálos szerzetesek, akik a szétszóratás után hivatásuk áldozataiként börtönt viseltek, majd szabadulásuk után ugyanott folytatták, ahol abbahagyták.”

Országjáró

Az egyházmegye megújítása

Udvardy György megyés püspök minden részletre kiterjedő pasztorális programot kíván megvalósítani. Az egyházmegyét úgy kívánja fölépíteni, hogy ebbe a munkába a papokat, hitoktatókat, lelkipásztori munkatársakat, képviselő- testületi tagokat, világi hívőket egyaránt bevonja, hogy ezáltal minél élőbbé, elevenebbé váljon a katolikus élet Baranyában és Tolnában. Ennek részeként három helynököt nevezett ki. Az általános helynök Garadnay Balázs, a pécsi székesegyház plébánosa, pasztorális helynök Pavlekovics Ferenc pécs-kertvárosi plébános, bírósági helynök Hegedűs János tamási plébános.

Bencés plébániák találkozója

Az egyházközségek képviselő-testületeit hívta meg Várszegi Asztrik főapát (képünkön) március 9-ére. A pannonhalmi területi apátsághoz tartozó tizenöt egyházközség nagyobb részében mostanában újultak meg a képviselő-testületek. A találkozón az egyházközségek képviselői találkozhatnak a bencés atyákkal, s egymást is közelebbről megismerhetik. Előadások hangzanak el és eszmét cserélnek a pasztorációs munkáról, a világiak szerepéről, az egyházközség és a faluközösség együttműködéséről.

A két hatosztályos és két négyosztályos gimnáziumba háromszáznegyven diák jár. Titusz atya hangsúlyozza: „A pannonhalmi diákok az egész országot letérképezik. A budapesti értelmiségi családokból ugyanúgy érkeznek fiúk, mint vidéki városokból, de falvakból, egészen kis falvakból, sőt tanyáról is vannak növendékeink. Határozott szándékunk, hogy a hátrányos helyzetből érkezők is esélyt kapjanak nálunk. Külön értéknek tartom, hogy a fiúk, akik szoros közösségben élnek egymással, találkozzanak az ország életének sokszínűségével. A következő tanévben a mélyszegénységből is érkezik hozzánk egy gyerek. Kitűnő bizonyítványa van… jövőre együtt fog ülni azokkal, akik – az ő életéhez viszonyítva – álomvilágból jönnek. De ha ez a fiú leérettségizik itt, egyenes útja lesz az egyetemre, s egy másik világ nyílhat meg előtte.” A határok átjárhatósága óta Erdélyből, Felvidékről, de Brüsszelből, Bécsből, Amerikából is érkezett diák. Oktatás és nevelés… Versenyistálló lenne Pannonhalma tanulmányi téren?

Kellemes nyüzsgés, jó arcú, életvidám fiúk – vége az egyik órának, várnak a következőre. Kovács Adorján érettségi előtt álló, tizenkettedikes diák Kupacon, mai helyesírással Qpacon; s olyan jó így, diáknyelven említeni Pannonhalmát. Mert itt járunk, az ország első, alapítását 996-tól számláló katolikus gimnáziumában. Olyan növendékei voltak például, mint Szent Imre. Hardi Titusz igazgató atyával mosolygunk a következő történeten. A múlt év végén jelent meg az ország legjobb száz középiskolája című kiadvány, s ebben Pannonhalma a negyedik helyen áll! Ez önmagáért beszél. A szerkesztők minden iskolától rövid portrét kértek egyik korábbi, kiemelkedő diákjukról. Pannonhalma Szent Imrét ajánlotta, a magyar ifjúság védőszentjét, akinek személye immár ezer éve hordozza azt az eszményt, amelyet Pannonhalma képvisel. A szerkesztők – ez őket minősíti – nem fogadták el Szent Imrét, a híres bencés diákot, erre Titusz atyáék az összes többi iskolától eltérően egy mai diákjuk portréját villantották föl. Róla azt mondja Titusz atya: bármi lehetne belőle, orvos, tanár, mérnök, rendkívül tehetséges fiú.

Kaposi Brúnó 12/a osztályos tanuló. Zenei tanulmányait Pannonhalmán (emlékeztetőül „a Qpacon”) kezdte, itt ismerkedett meg a zongora billentyűivel, hat év elteltével pedig már a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zongora szakára készül. Karácsonyra Chopin összes etűdjét adta elő… Brúnóval sajnos nem találkozunk, éppen Budapesten felvételizik.

Országjáró

Bencés plébániák találkozója

Az egyházközségek képviselő-testületeit hívta meg Várszegi Asztrik főapát március 9-re. A pannonhalmi területi apátsághoz tartozó tizenöt egyházközség nagyobb részében mostanában újultak meg a képviselő-testületek. A találkozón az egyházközségek képviselői találkozhatnak a bencés atyákkal, s egymást is közelebbről megismerhetik. Előadások hangzanak el és eszmét cserélnek a pasztorációs munkáról, a világiak szerepéről, az egyházközség és a faluközösség együttműködéséről.