Aranymiséjére készül a magyar liturgiatudomány kiemelkedő alakja, Verbényi István kanonok. Sokszínű életútja mindenkinek számos tanulsággal szolgálhat. Tanítványok, ministránsok ezreit gazdagította előadásaival, tankönyveivel. A tudós pappal – lapunk olvasói jól ismerik írásait – hitről, hűségről, a szabadság következetességéről beszélgettünk. Az atya szavai tisztán csillognak, fényesek. Akár az arany.
Az októberi vörösiszap-katasztrófa után akárhányszor Devecserben jártam, mindig valami ideges feszültség, nyugtalanság érződött a városban. Ezen nincs mit csodálkozni. Aztán az idő, mint mindig, gyógyítani kezdte a pusztítás sebeit. Az emberek lassan megnyugszanak, ki-ki megtalálja új helyét. Mi meg mehetünk újra Devecserbe, hogy megnézzük, milyen csodákra képes a szeretet.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter aláírta, V. Németh Zsolt államtitkár július végén Fülöpházán, a hazai biogazdálkodás fellegvárában Szabó Csaba gazda tanyáján ismertette a tanyafejlesztési programról szóló rendeletet. Szeptemberben összesen 825 millió forintra pályázhatnak az érintett őstermelők, családi gazdálkodók, önkormányzatok, kistérségi társulások és tanyagondnoki szervezetek.
Nem biztos, hogy mindennap hálát adunk azért, hogy van tető a fejünk felett. Van honnan elindulnunk, és van hová megérkeznünk. Sokszor egy tragédia hívja fel a figyelmünket arra, mekkora kincs az otthonunk. Még akkor is, ha az esetleg „csak” egy albérlet vagy egy hitellel terhelt lakás. Mégsem kell a szabad ég alatt aludnunk, sem menedékhelyeken melegednünk. A tavalyi vörösiszap-katasztrófa áldozatai átélték ez utóbbit. De hála a sok jóakaratú embernek, az állami gondoskodásnak és különböző szervezetek összefogásának, a tavalyi rémálom már a múlt. Devecserben a segítő szervezetek hatékony közreműködésével július végén nyolcvanhét házat adtak át, amelyek újságíró kollégánk ottjártakor váltak igazán otthonná.
(Devecseri muskátlik – riportunk Közelkép rovatunkban olvasható.)
Bábel Balázs kalocsai érsek körül izzik a levegő. Ez nem idegességet, kapkodást jelent, hanem a teremtő akarat feszültségét: a kalocsai székesegyház körül nagy építkezések folynak. Az érseket minden arra járó tisztelettel és szeretettel köszönti. Itthon van. Szellemi mozgékonyság, figyelmes szeretet és határozottság formálja válaszait, amikor dolgozószobájában munkájáról, a közéletről és az iskolákról kérdezzük.
– Mi az, amiben a Kalocsa-kecskeméti főegyházmegye más, mint a többi?
– A különbség a főegyházmegye történelme: minden másban épp olyan, mint a többi. Az ország második érsekségeként alakult, két évvel az esztergomi után. Első érseke Asztrik volt, aki a koronát hozta II. Szilveszter pápától István királyunknak. Óriási tartomány volt, és ezen a tájon pusztított legtöbbet a török. Trianon elvette tőlünk az érseki tartományt, elvette az egyházmegyét, és most, 1993 óta lényegében mesterséges egyházmegye.
Németh Gabriella férjével együtt négy gyereket nevelt fel. A gyerekek felnőttek, unoka még csak egy van, az ötéves Bence. A tanárnő nagymamát közös nyarukról kérdeztük.
2011. augusztus végéig a Katolikus Karitász 1067 tonna, azaz egymillió kilogrammnál több élelmiszersegélyt oszt ki 233 ezer rászoruló között. A huszonötféle élelmiszeripari terméket magában foglaló hatalmas mennyiséget a Karitász a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által kiírt pályázati forrásból kapta. A Hivatal körültekintő és pontos szabályozással gondoskodott arról, hogy a segély szakszerűen, az élelmiszer-biztonsági előírásokat betartva eljusson az arra rászorulókhoz.
Több ezer hektáron kell megsemmisíteni Magyarországon kukoricát. Ennek oka az, hogy a növények génmanipulált vetőmagokból keltek életre. A gazdák háborognak, a külföldi vetőmag-forgalmazók perrel fenyegetőznek, az agrártárca villámgyors intézkedésekkel válaszol a veszélyre, amelyet a „genetikailag módosított szervezetek” jelentenek. Magyarország GMO-mentességének fenntartása nemzetstratégiai érdek.
