Mindszenty József bíboros esztergomi éveit, újratemetését és az utókor tiszteletadását mutatja be az a kiállítás, amely az országos Mindszenty-zarándoklat napján, május 5-én nyílt meg az esztergomi Főszékesegyházi Kincstárban.
Mindszenty József hercegprímás hamvainak hazatérése óta minden év májusában hazai és külföldi tisztelőinek sokasága zarándokol Esztergomba, hogy megemlékezzék arról a magyarról, aki „az igazság tanúja volt egy erőszakos, hazugságra épített rendszerben.” E szavakkal Carlo Caffara bíboros, bolognai érsek (képünkön balra) jellemezte az ünnepi szentmisén elmondott homíliájában a százhúsz esztendeje született főpapot. A szertartás kezdetén Erdő Péter bíboros, esztergom–budapesti érsek köszöntötte a zarándokokat, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjait és a megjelent közjogi méltóságokat.
Bállal és gazdag fesztiválprogrammal várták a segíteni szándékozó győrieket az egyházmegye nagyszabású, káptalandombi jótékonysági rendezvényére április 21–22-én a helyi karitászcsoport tagjai. A dévai ferences gyermekmentő misszió javára 2003-ban, „Adj örömmel” mottóval elindított Szeretet-napok programsorozatának idén ünnepelték a tizedik évfordulóját. Ez alkalomból Simon Róbert alpolgármester a győri városháza ezüst emlékérmét s egy oklevelet nyújtott át Pápai Lajos megyés püspöknek, illetve Böjte Csaba ferences testvérnek, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány létrehozójának.
Hangversennyel emlékeztek meg az 1881-ben született Bartók Béla születésnapjáról március 25-én, a budapesti Patrona Hungariae Gimnázium dísztermében. A Fukushimai Kodály Kórus koncertjén a gimnázium és az elemi iskola énekkara közreműködött.
Az önfenntartás lehetőségének élménye sorsokat változtathat meg – hangsúlyozta Écsy Gábor, a Katolikus Karitász országos igazgatója Püspökhatvanban. A helyi önkormányzat március 28-án cigány családoknak adott át egyenként 250-260 négyzetméteres földterületeket, hogy ezzel is segítsen a hátrányos helyzetben élő roma falubeliek megélhetési gondjain.
A fiú tekintete a hangos szárnysuhogással magasba törő galambokra tapadt. Szerette figyelni röptüket, amint egyre szűkebb köröket írva leszállnak a háztetőre. „Mert ide vissza lehet térni!” – suhant át agyán a gondolat. Igen, vissza lehet térni, mert valami – éppúgy, mint a madarakat – idevonzza az embereket.
Eszébe jutott Zsolti, aki kölcsönbőrönddel a kezében nekivágott a nagyvilágnak. Angliában talált magának megélhetést. Az itthonihoz képest jól ment a sora, még a nyelvet is megtanulta. Egy nap azonban úgy érezte, nincs többé maradása, el kell indulnia… Ugyanazzal a bőrönddel állított be a Cinka Panna utcai rozzant házba, amelyikkel annak idején elindult. Megtakarított pénzéből bárhol, még Budapesten is letelepedhetett volna, de őt ide, a monori szegénytelepre, vagy ahogy a helybéliek mondják, a Tabánba húzta vissza a szíve.
Az Esztergom–budapesti főegyházmegye plébániai közösségei, családjai, ifjúsági csoportjai az európai nagyvárosokban zajló új evangelizációs program részeként március 25-én a budapesti Szent István-bazilikában találkoztak, hogy felmutassák „az egységnek azt a csodáját”, amelyet az örömhír, Jézus keresztáldozatának ünneplése jelent.
Az Országos Széchenyi Könyvtár Ipolyi Arnold emlékkiállítását lezáró, széles körű szakmai érdeklődést kiváltó konferenciát tartottak a közelmúltban Budapesten. Ebből az alkalomból mutatták be a nagyváradi püspökség tudományos könyvsorozatának legújabb kötetét, amely a püspök életművének Váradon fellelhető emlékeit dolgozza fel.
