Jegyességben Istennel

Könyvespolcra

A szüzességet a világ kultúrája nap mint nap gyanú és nevetség tárgyává tette és teszi. A keresztény spiritualitásban azonban fontos szerepe van, nemcsak a papi nőtlenség, hanem a szerzetesi életben betöltött szerepe miatt is. Raniero Cantalamessa kapucinus szerzetes, a Pápai Ház szónoka Szüzesség című könyvében nemcsak azokhoz szól, akik hivatásukból adódóan nem kötöttek házasságot. Gondolatai minden megkeresztelt számára érdekesek lehetnek, akik Isten országa felé törekszenek.

Fővárosunk – ahogyan még nem láttuk

Könyvespolcra

A nyári melegben a tavak és a tengerek hűs vizei csábítóak, mégis sokan döntenek úgy, hogy szabadságuk eltöltéséhez úti célként egy-egy nagyvárost választanak. Ilyenkor a megfelelő ruha és az elegendő pénz mellett még két fontos felszerelésre van szükség: egy pontos térképre és egy jó útikönyvre. (Melyek után – valljuk be – nemegyszer az utolsó pillanatban kezd szaladgálni az ember.) Ha valaki a kikapcsolódásnak ezt a – szellemi és testi értelemben is meglehetősen aktív – formáját választja, általában csak arra tud időt és energiát fordítani, hogy múzeumról múzeumra, templomról templomra járva végignézze az adott hely legismertebb nevezetességeit.

Már nem szigorúan titkos

Könyvespolcra

„A marxi–lenini társadalomtudomány bebizonyította, hogy a vallás nem öröktől fogva létezik” – olvashatjuk a L’Harmattan Kiadó gondozásában megjelent, Hogyan üldözzünk egyházakat? című állambiztonsági tankönyvben. Még mielőtt valaki azt gondolná, visszatért a múlt, elárulom, hogy csak a Fehér Hollók történészi munkacsoport kötetéről van szó (lásd még: Új Ember, 2012. május 13.), melyben egy tanulmánnyal kísérve közreadják Berényi István állambiztonsági tiszteknek szánt, 1963-ban született brosúráját. Mindezt azért, mert a történettudomány – bár nagyra tartja a szemtanúk beszámolóit – inkább a dokumentumokra támaszkodva alakítja ki álláspontját.

Névjegykártyáján csak ez áll: Fulghum

Nem egyszerű dolog címet adni egy elkészült könyvnek. Legyen frappáns, figyelemfelkeltő, mégis foglalja össze tömören, mivel találkozunk majd lapjain. Sokféle – unalmas és igazán jó – megoldást láttam már. Egy nap például megakadt a szemem egy könyv borítóján, amelyen ez állt: Már lángolt, amikor ráfeküdtem. Vajon mi lehet ez? – tettem fel magamnak a kérdést, amelyre csak úgy kaphattam választ, ha belelapozok a könyvbe. Érdekesnek tűnt, hát elolvastam. Nem csalódtam, a kötet címe jól és pontosan írta le a tartalmát.

Törvény és ünnep

Könyvespolcra
Bár a Szentírás háromnegyedét alkotják az Ószövetség könyvei, kevésbé ismerjük, mint az Újszövetséget. Nem megkérdőjelezhető állítás, hogy az Újszövetség beható ismeretéhez nélkülözhetetlen az Ószövetség tanulmányozása. Igaz ez annak ellenére, hogy az evangéliumok és a páli levelek a folytatólagosság mellett elsősorban arra helyezik a hangsúlyt, amiben Jézus Krisztus eljövetele újat hozott. A szakteológia az utóbbi évtizedekben inkább arra összpontosít, ami összeköt, ezért is beszélnek első és második szövetségről, kerülve az ó és új jelzők használatát. De bárhogy is vélekedünk, fontos lenne, hogy mindannyian jobban ismerjük például a Tórát és a Zsoltárok könyvét, melyekkel Georg Braulik bencés szerzetes – aki közel harminc évig volt az ószövetségi bibliatudományok professzora Bécsben – most megjelent kötetének tanulmányai foglalkoznak.

Az irgalmasság forrása

Könyvespolcra

„Az ember szíve isteni szeretet nélkül hideg, kemény minden jóra… Mihelyt a szeretet tüze beleesik, nemcsak megtisztul minden bűneitől, hanem oly fényes leszen, mint a tündöklő nap sugára.” Pázmány Péter szavai csak egyetlen példát jelentenek a sok közül, amelyek jól mutatják, hogy a keresztény spirituális hagyomány is a lelki élet központi „szervének” tekintette a szívet. Bár nem csupán a kereszténység beszél így róla – elegendő csak a szúfik qalbjára utalni –, a Jézus Szívetisztelet esetében mégis valami egyedülállóval találkozunk. A megtestesülés miatt ugyanis az egyház nemcsak szimbolikus, hanem konkrét értelemben is az áhítat tárgyává teszi.

A vallás a latin nyelvű irodalomban

Könyvespolcra

Adamik Tamás munkásságával először az Apokrif iratok kiadásánál találkoztam, kiváló előadói képességeiről pedig a Magyar Patrisztikai Társaság konferenciáin győződhettem meg. Mivel „évtizedek óta a világ legvallásosabb népének, a rómainak a nyelvét és kultúráját” oktatja, most a Szent István Társulat felkérésére összegyűjtötte azokat a tanulmányait, amelyek a vallás témakörébe tartoznak. Az itt közölt dolgozatok nagy időszakaszt ölelnek át: a Róma alapítását megelőző kortól – mint a Lupercalia-ünnepről írt értekezés – egészen Kölcsey Ferenc és Vörösmarty Mihály koráig ívelnek.

A szerző – egyebek mellett – a következő kérdéseket firtatja a Vallás a pogány irodalomban című fejezet tanulmányaiban: Milyen hasonlóság van Cicero emberi méltóságról alkotott fogalma és a Teremtés könyve között? Vajon Catullus az irgalom kifejezést Platóntól, vagy inkább a Zsoltárok könyve görög nyelvű fordításából (Septuaginta) vette át? A válaszok túlmutatnak az „egyszerű” filológiai megállapításokon, hisz fontos szellemtörténeti következtetéseket is levonhatunk belőlük.

Földi és égi közbenjáró

Könyvespolcra

A számítógépek korának beköszöntével a könyvek felett sokan megkongatták a lélekharangot, mondván, a Gutenberg- galaxis összeomlóban van. Úgy tűnik, a vészmadaraknak mégsem volt igazuk. Az Új Ember antikváriumába például sokszor kerül be olyan könyv, mely nem sokáig pihen a polcon. Közéjük tartozik Eckhart mester vagy Sienai Szent Katalin egy-egy műve, amely magyarul a ‘80-as években jelent meg. Érthető tehát, hogy a Kairosz Kiadó ezek újrakiadására vállalkozott. Legutóbb például Sienai Szent Katalin misztikus leveleinek első része jelent meg gondozásukban.