Baranyai Béla

Gyakorló szülőként állíthatom, hogy a magyar gyerekkönyvkiadás magas színvonalú. Még akkor is így van ez, ha időről időre akad olyan könyv, amely nagy vitákat vált ki. Legtöbbször a népszerűség kelt gyanút, ilyenkor szakértők és laikusok egyaránt azt keresik, vajon mi lehet a siker oka. A kritikus szem egyszerre vizsgálja a szöveget és az illusztrációt, hiszen egy gyerekkönyvnél ez utóbbi is nagyon fontos. A könyv témájáról ugyanakkor nem szoktak vitatkozni. Miért is tennék, hiszen amit kiadnak, az bizonyosan csak olyasmi lehet, ami az adott korosztálynak megfelel. Bernard Chambaz Nem én vagyok bin Laden! című könyvét olvasva viszont ebben már nem vagyok olyan biztos.

Újabb képzést indít a KETEG

A Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban (KE – TEG) az ÉRME Üzleti Hálóval közösen rendezi meg március 28-án A boldogság közgazdaságtana című szakkonferenciát. A tanácskozáson – más neves szakemberek mellett – felszólal Luigino Bruni, a római Lumsa Egyetem közgazdászprofesszora is. Baritz Sarolta Laura domonkos nővért, a konferencia szervezőjét a KETEG-képzésről és a tanácskozás részleteiről kérdeztük.

Tanácskozást tartottak a rendészeti hivatás és a hit kapcsolatáról

Naponta találkozhatunk járőreikkel az utcán, láthatjuk őket intézkedés közben a híradóban. Van, aki számára megnyugtató a jelenlétük, de olyan is akad, akiben rossz emlékek kelnek életre, ha valahol megpillantja őket. Ám akárhogy is gondolkodik valaki, azt nem tagadhatja, hogy rendőrnek lenni nehéz, embert próbáló hivatás. De vajon milyen kapcsolat van a rendészeti munka és a keresztény értékek között? Másként végzi a feladatát egy keresztény rendőr? Tanúságot tehet-e hitéről bármilyen formában munkája során? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a Rendőr és keresztény? című kerekasztal-beszélgetés résztvevői a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának dísztermében.

Mégis kap pénzt a felvilágosító program

Az Európai Parlament február végén elfogadta a transzeurópai távközlési hálózatokról szóló jelentést. A költségcsökkentés miatt azonban úgy tűnt, hogy a gyermekek biztonságos internethasználatáért felelős uniós program nem kap pénzt a következő hétéves időszakban. Bánki Erik fideszes EP-képviselő azonban módosító indítványt nyújtott be, melyet elfogadott a testület. A részletekről kérdeztük a képviselőt.

– Miből áll pontosan a Safer Internet Program, és mi valósult meg belőle eddig Magyarországon?

– A program célja, hogy felvilágosítsa a gyerekeket arról, milyen veszélyeket rejt az internet, és hogyan lehet elkerülni azokat a nem kívánt tartalmakat, amelyekkel szembesülhetnek.

Gondolatok a fogyasztóvédelmi világnapon

Valamikor boldogult gyerekkoromban egyszer Csehszlovákiában jártam. Mivel szerettem a repülőgépmodelleket – északi szomszédunk gyártotta is ezeket – betértem egy játékboltba. A szocialista ipar termékei azonban nem a megbízhatóságukról voltak híresek, ezért bele-belekukkantottam a dobozokba, hogy megvan-e minden alkatrész. Egyszer csak egy eladónő ugrott oda hozzám, kikapta a kezemből a dobozt, és hangos méltatlankodás kíséretében – melyből persze egy szót sem értettem – visszarakta a polcra. Nem hagytam magam megfélemlíteni. Amikor egy kicsit eltávolodott tőlem, ismét kinyitottam a készletet, és amilyen gyorsan csak tudtam, átnéztem. A hölgy észrevette, mit csinálok, és dühödt arccal elindult felém. Ám mivel úgy láttam, hogy minden megvan, iszkoltam fizetni.

Húsz évvel ezelőtt jött létre a Katolikus Tábori Püspökség

Senki nem tagadhatja, hogy a katonáknak egészen más kihívásokkal kell szembenézniük, mint azoknak, akik hétköznapibb foglalkozást űznek. Ezért tartották az egyház vezetői már évszázadokkal ezelőtt is szükségesnek, hogy a katonák lelkipásztori ellátásával külön erre kijelölt püspökök, papok foglalkozzanak. A második világháború végéig a magyar honvédek mellett is szolgáltak tábori lelkészek. Az ötvenes években azonban tudatosan elsorvasztották ezt a szolgálatot. A rendszerváltás után 1994-ben alakulhatott meg a Magyar Honvédségen belül a Tábori Lelkészi Szolgálat. A jubileum alkalmából Berta Tiborral, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynökével beszélgettünk.

– Első látásra a katonaság és a keresztény tanítás nem feltétlenül fér össze…

– Az evangéliumokat olvasva azt láthatjuk, hogy a katonáknak legtöbbször pozitív szerepük van. Keresztelő János nem azt mondja a katonáknak, hogy szereljenek le, hanem mértéktartásra figyelmezteti őket. Jézus megdicséri és példaként állítja elénk a Kafarnaumban zsinagógát építtetett római százados hitét, arról nem is beszélve, hogy a kereszt alatt szintén egy katona hitvallását hallhatjuk: „Ez az ember valóban az Isten Fia volt” (Mk 15,39). A kereszténység első századaiban még is kialakult egyfajta katonaság-, pontosabban mondva erőszak-ellenesség. A III. századig kereszténynek tilos volt önként beállni katonának. Nagy Teodoziusz császár törvénykönyve (Krisztus után 416) szerint viszont már csak keresztény lehetett katona.