Éljünk a jogainkkal!

Manapság ez a történet nemcsak azért nem fordulhat elő, mert nincs már sem Csehszlovákia, sem szocializmus. A rendszerváltás óta a kelet-európai országokban, így Magyarországon is a vásárló lett az első. Legalábbis látszólag. Bár március 15. környékén – csatlakozva az 1983 óta létező fogyasztóvédelmi világnaphoz – néhány éve nálunk is felhívják a figyelmet azokra a kérdésekre, amelyek az eladó, a szolgáltató és a vevő között felmerülnek, úgy tűnik, az újabb és újabb termékek megjelenésével a problémák csak sokasodnak.

 

Az első lépés a fogyasztóvédelem területén is a megfelelő jogszabályok megalkotása volt. A jótállás idejét, az árucsere feltételeit törvényben kellett rögzíteni. Ám ne higgyük, hogy ezzel minden megoldódott. Nincs az életünknek még egy olyan területe, ahol a jogérvényesítés ennyire napi aktivitást igényelne. Ha lejárt szavatosságú árut találunk a polcon, ha cipőnk talpa egy hónap után eltörik, vagy ha értelmezhetetlen számlát kapunk a szolgáltatótól, akkor azt azonnal szóvá kell tennünk. De vajon megtesszük-e? Tapasztalatom szerint – főleg az idősebbek körében – még mindig élnek a régi reflexek. Nagymamám számára a postás, az eladó vagy a hivatali ügyintéző még tekintéllyel bírt. Nagyon nehezen szánta rá magát arra, hogy bármiért is reklamáljon. De a fiatalok körében sem magától értetődő, hogy élnek a jogaikkal. Stresszhelyzetekkel teli világunkban ők sem feltétlenül vállalnak fel egy újabb konfliktust.


Persze az sem ritka, hogy a vásárló azt tapasztalja: a kereskedő vagy a szolgáltató szinte észrevétlenül kijátssza az előírásokat. A szervizben megmagyarázzák, hogy készülékünket magas páratartalmú levegőn használtuk, az eladó pedig arról igyekszik meggyőzni bennünket, hogy cipőnk képtelen volt alkalmazkodni csámpás járásunkhoz. Tanulságos, ha megnézzük, mire összpontosít idén ezen a napon – a mobiltelefonok használatával összefüggésben – a Fogyasztók Nemzetközi Szervezete. El kell látni a fogyasztót „tisztességes, érthetően megfogalmazott szerződéssel”. A számlának közérthetőnek, a szolgáltatásnak szünetmentesnek kell lennie. A fogyasztók adataival nem lehet visszaélni. (Szerintem mindenki kapott már olyan hívást, amely után értetlenül állt: vajon honnan tudják a számom?) És nem utolsósorban azt szeretnék, ha a panaszokra minden esetben érdemben reagálnának.

 

Még a legjobb fogyasztóvédelem is csak féllábú óriás, ha a vevő nem figyel arra, mit is adnak el neki. A tudatos vásárlás azt jelenti, hogy alaposan megnézzük, mit, miért és hol veszünk. És ha ennek ellenére gondunk akad, éljünk a törvény adta jogainkkal!