Baranyai Béla

Bár eredetileg a távközléshez köt a szakmám, mindig is szerettem volna egyszer teológiát tanulni. Végül erre is sor került, harmincévesen ültem be újra az iskolapadba. Az egyetem elvégzése után sok évig keresgéltem, míg végül sikerült olyan munkahelyet találnom, ahol ismereteimet kamatoztatni tudom. A hit kérdésein kívül érdekel a történelem – leginkább a közelmúlt – és a filmművészet. Mivel a család is fontos az életemben – nős vagyok, és három gyermekem van –, e témával is szívesen foglalkozom.

Álarcaink – Hamvas Béla Ördöngösök című regényéről

Szerző:

Hamvas Béla életműkiadása immár a 28. kötetéhez érkezett. A sorozat legutolsó darabja az Ördöngösök című, 1928–29 táján keletkezett regény, mely mindeddig nem jelent meg nyomtatásban. Hamvas ebben az időszakban több szatirikus elbeszélést is írt. A magyar Hüperionban, 1936-ban így emlékezett vissza az Ördöngösök születésére: „Meg akartam ismételni azt a remek időt, amit a Szent János éjszakájának írása közben éltem, jól akartam mulatni. Több mint sikerült. Soha annyit nem nevettem, mint az alatt a hat hét alatt, amíg ez a mű elkészült.”

Öregség

Szerző:

„Istenem, gondolta, az ember, aki voltam! Az élet, amely körülvett! Az erő, amely az enyém volt! Akkor sehol se éreztem idegenséget! Valamikor réges-régen teljes emberi lény voltam.” E keserű szavakat Philip Roth Akárki című regényében olvashatjuk. Főhőse már elmúlt hetven – ahogyan a szerzője is, hiszen Roth hetvenhat éves volt, amikor a könyv megjelent –, napjai előrehaladtával pedig azzal kell szembesülnie, hogy minden megváltozott. Pedig dehogy! Nem a dolgok lettek másmilyenek, csak ő öregedett meg.

Mondd, te mit választanál?

Szerző:

Mindig érdekes egy olyan könyv, amely szembesít bennünket a történelemről kialakított egyoldalú, leegyszerűsített szemléletünkkel. A II. világháború is azon események közé tartozik, amelyeknek résztvevőit a későbbi gondolkodás hamar felosztotta jókra és gonoszokra. Az előbbiek közé kerültek azok az országok és egyének, akik szembefordultak a náci Németországgal, és akik áldozatai voltak agressziójának, míg az utóbbi jelzőt azokra használjuk, akik szövetségre léptek vele.

Kiosztott életek

Szerző:

Korunk individualizmusáról a máriabesnyői családkongresszuson – A XXII. Családkongresszust november 12. és 14. között rendezték meg a máriabesnyői Mater Salvatoris Lelkigyakorlatos Házban. A tanácskozás során az előadók a család társadalmi szerepének és európai helyzetének ismertetése mellett a püspöki szinódusról és a Családok 8. Világtalálkozójáról beszéltek.

Mózes, az egyiptomi – Jan Assmann előadásáról

Szerző:

„Mózes szert tett az egyiptomiak minden tudományára, s szavaiban és tetteiben egyaránt hatalmas volt” (ApCsel 7,23). Az Ószövetség szerint az izraeliták vezetője volt akkor, amikor az Úr „kivezette népét Egyiptomból, a szolgaság házából” (Kiv 20,1). Mózes és Egyiptom kapcsolata kézenfekvő, érthető tehát, hogy a modern tudományos kutatásnak is többször a homlokterébe került. E témában méltán váltottak ki elismerést Jan Assmann meglátásai, aki a Mózessel, Egyiptommal és Ehnaton fáraóval kapcsolatos eddigi véleményeket a kulturális emlékezet szempontjai szerint értelmezte újra. A heidelbergi egyiptológus nagyszámú hallgatóság előtt tartott előadást november 10-én a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szociológiai Intézetének szervezésében.

Szent Márton-év a családokért

Szerző:

Az évforduló megnyitója Szombathelyen – felkeresik a „szemérmes szegényeket” is – Ünnepi szentmisével nyílt meg november 7-én, Szombathelyen a jubileumi Szent Márton-év. Előző nap délelőtt Veres András megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke felszentelte a megújult Szent Márton-templomot. Pannónia szentjének tiszteletére este vesperást mondtak a székesegyházban, majd az ünneplők lampionokkal vonultak át ahhoz a kúthoz, ahol a hagyomány szerint Szent Márton megkeresztelte az édesanyját.

Nem kell nekünk más világ, elég a tükör

Szerző:

A sci-fi irodalom egyik legnagyobb alakjának, Stanisław Lemnek 1961-ben kiadott Solaris című regényét Andrej Tarkovszkij – 1972-ben – és Steven Soderbergh – 2002-ben – is megfilmesítette. A három mű számtalan ponton érintkezik, és persze sok mindenben el is tér egymástól.

Megjegyzések Pilinszkyhez

Szerző:

Az Új Ember munkatársai közül – Fekete István mellett – Pilinszky János az, aki a magyar irodalmi kánon elválaszthatatlan részévé vált. Verseivel magam is egy tankönyvben találkoztam először. Az is igaz, hogy akkoriban egyedül a Francia fogolyt értettem. Később valami megmagyarázhatatlan vonzást tapasztaltam, aminek egyik oka kétségkívül verseinek talányossága volt. Ezután hallottam Kuklay Antal értelmezéseit, aki különös érzékkel közelített a versekhez. A költői képek felfedésével vezette közelebb hallgatóit Pilinszky világához. Az ő hatására kezdtem el módszeresebben olvasni interjúit, egyéb írásait. Nem tudtam szabadulni tőle. Azt kezdtem kutatni, mi az, ami miatt ennyire erős a hatása. Végül rátaláltam a megfelelő szóra: intenzitás. Pilinszky írásai intenzívek, áthatóak. Verseinek redukált nyelvével többet mond, mint jó néhány filozófiai esszé.