Dávid Zsuzsanna

Testvérkapcsolatok az Ipoly két partján

Úgy tartják, ott van a szülőföld határa, ameddig a harang hangja elhallatszik. Ám ha összeölelkeznek a harangok, s találkozik az ég a földdel, akkor otthonra találunk, testvérek és barátok fogadnak. A harangozás megszentelt idő. Ezt a régi igazságot tapasztalhatták meg mindazok, akik május 28-án részt vettek a terényi és az apátújfalui „testvérharanglábak” megáldásán, szentelésén.

A Nógrád megyei Terényt és a felvidéki Apátújfalut, Mikszáth jó palócainak és tót atyafiainak földjét évtizedek óta ápolt testvéri kapcsolat fűzi össze. A terényi székhelyű Arttéka Művészet Határok Nélkül Egyesület vezetésével, valamint a Balassagyarmati Fegyház és Börtön szerepvállalásával hosszú évek álma valósulhatott meg egy országhatárokon átnyúló uniós pályázati együttműködésnek köszönhetően.

„Fiatal magyar keresztények szeretnénk lenni!” – erősítettük meg a keresztségben vállalt hitünket a balassagyarmati Szent Imre Keresztény Általános Iskola, Gimnázium és Szakiskola diákjaival közösen. Fiatalok, akik az idő múlásával is erős akarattal őrizzük tisztaságunkat, bátorságunkat, lendületünket. Magyarok, akik adományként őrizzük, hálával és szeretettel óvjuk hazánk szépségeit, a magyar nyelv csodálatos kincseit és történelmünk nagyjainak, szentjeinknek példamutatását. Keresztények, akik Krisztus útján járva éljük mindennapjainkat, és akiket arról ismernek meg, hogy szeretjük egymást.

A balassagyarmati Szentháromság-templom új freskói

„Ti vagytok a világ világossága. Nem lehet elrejteni a hegyre épült várost. Lámpát sem azért gyújtanak, hogy aztán a véka alá tegyék, hanem a lámpatartóra, hogy világítson mindenkinek, aki a házban van. Úgy világítson a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jótetteiteket, és dicsőítsék Atyátokat, aki a mennyekben van” (Mt 5,14–16).