Egy polgár vallomásai?

Szerző:

Gondolatok Brahms II. zongoraversenyéről Máig érthetetlen számomra, hogy míg sűrűn játszott és (nem méltatlanul) népszerű szerzőkre gyakran neo, eklektikus, követő és egyéb jelzőket aggat a „kanonizált zenetörténet”, addig a klasszicizáló, már saját korában is vállaltan „idejétmúlt” Johannes Brahmsszal kapcsolatban miért olyan megengedő, toleráns, sőt rajongó a „szakma”. Brahms kényelmes (német-bécsi) polgár, aki hasznos időtöltésként ráérősen komponálgatott. A programzenét elveti; különösebb gondolatok, érzelmek-indulatok, célok nem mozgatják; főleg a tartalom és forma arányainak megteremtése érdekli. A harmónia. Szimfóniáiban, versenyműveiben is. Brahms tiszta zenéje kellemesen lusta, távolságtartó, hűvös és veszélytelen… Német requiemje is inkább csak szépen megoldott feladat, semmint meggyőző hitérv. A Magyar táncokkal pillanatokra „elgyengült”: fölpezsdült sűrű vére, valami „emberivel” áldozott a népszerűség oltárán. Mára ezek elcsépelt ráadásszámok lettek – külföldi vendégzenekarok közhelyes, szellemtelen gesztusai.

Kimért bosszú

Szerző:

Michael Kohlhaas

Már megszoktuk, hogy kultúránk alapfabuláinak brutális akciófilmekké degradálása folyton újraéledő hollywoodi trend. Az európai filmgyártásnak e divathullámhoz való felzárkózása azonban viszonylag új jelenség. Az itthon augusztus elején bemutatott A lázadás kora is efféle darabnak tűnik. De csak első pillantásra.

Nem mások ellen, magunkért cselekszünk

Szerző:

Ipolybalog tíz éve ünnepli a Szent Koronát

Fehér lovak húzta hintó közeledik a főtérre. A sokaság középütt széles utat hagy, jobbról az alkalmi pódium, mellette a Szent Korona énekkar, palóc népviseletben. A hintó megáll, György Ferenc plébános fehér kesztyűben átveszi a Szent Koronát, majd a középütt fölállított, bársonyborítású koronatartóhoz viszi. Közben fölhangzik a hátteret adó épület Hostinec Ria fölirata alatt: „Óh, Szent István, kérünk mint apostolunkat és első királyunkat, az égből nézz le magyar népedre.” Ipolybalog községben járunk, a politikai földrajz meghatározása szerint szlovákiai településen. Gyönyörű hangú kislány, Bodzsár Marika köszönti énekbe hajló szép szóval a koronát, aztán Lőrincz Sarolta Aranka, a kórus tagja következik. Majd néhány szó Ipolybalog polgármestere, Cseri Lajos és a felvidéki községgel „összenőtt” Veresegyház polgármestere, Pásztor Béla részéről. S a gyaloghordó koronatartó mögött elindul a menet a Kápolna-dombra, magyar történelmi zászlókkal, de köztük föltűnik a szlovák nemzeti lobogó is. Augusztus 3-át írunk. Tudatosan választották a korábbi vasárnapot a nemzeti ünnep megtartására, hogy a figyelmet ne terelje el a huszadikai Kárpát-medencei emlékezés-hullám.

A befogadás napján

Szerző:

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat kétnapos rendezvénysorozattal emlékezett meg a keletnémet menekültek huszonöt évvel ezelőtti befogadásáról. Augusztus 14-én, a befogadás napján Erdő Péter bíboros mutatott be szentmisét a Magyar Máltai Szeretetszolgálat bölcsőjének számító zugligeti Szent Család-plébániatemplomban. (képünkön)

A szentmise elején Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója mondott köszöntőt. Kifejezte örömét és háláját, amiért Erdő Péter bíborossal, a templomot megtöltő hívekkel és vendégekkel együtt ünnepelhetik meg a befogadás napját. Hangsúlyozta, hogy huszonöt évvel ezelőtt a legméltóbb keresztény választ adták az idegenbe érkező, bajban lévő menekültek problémájára: befogadták őket a templomba és a szívükbe.

Az egész magyarság ünnepe

Szerző:

Szent István király ünnepe az egész magyarság ünnepe, a magyar nemzet fővédőszentjének ünnepnapja. Hartvik püspök szent királyunkról följegyezte, hogy „Krisztust hordozta ajkán, szívében, cselekedeteiben”. Azt kívánta, hogy népe Krisztusban hívő nép legyen. Ez volt szíve-lelke minden vágya. Ez az ő üzenete, útmutatása a harmadik évezredre is.

Mikor a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a 2006-os esztendőre meghirdette az imaévet a nemzet lelki megújulásáért, a magyarországi kezdeményezéshez mi is csatlakoztunk, és több más, határon túli egyházmegyével együtt, a Felvidéken is imádkoztunk, engeszteltünk, zarándokoltunk keresztény identitásunkért és a magyar nemzet lelki gyógyulásáért.

Nagy visszhangja van Tihanynak

Szerző:

Tihany kapta idén az Európai Falumegújítási Díjat, mely a bécsi székhelyű Európai Vidékfejlesztési és Falumegújítási Munkaközösség (ARGE) elismerése. A díjra tizenkét ország huszonkilenc települése nevezett. A versenyt 1990 óta kétévente rendezik meg, hogy felhívják a figyelmet azon európai falvakra, amelyek „környezetük és a kor kihívásaira alulról építkezve válaszolnak, és hosszú távon is fenntartható projektjeikkel biztosítják a fejlődést”. A kitüntetéssel pénzjutalom nem jár, az elismerés legfőbb értéke, hogy megerősíti a vidéki közösségeket, és segít megóvni a falusi élet értékeit.

A csillagok örök forgása néked forog…

Szerző:

Teremtésvédelem

Bármennyire divatos napjainkban az ökológiai, zöld gondolkodás a természettudományokban, a technika világában, a gazdaságban, a politikai és társadalmi közbeszédben egyaránt, valójában csak nagyon rövid múltat tudhat maga mögött ez az új tudományág. Így van ez a teológiában is, mert az ember akkor és ott keresi kérdéseire a választ, amikor azok aktuálissá válnak.

A Boldogasszony-kápolna jubileuma

Szerző:

A Heves megyei Ecséd határában, a festőien szép Szentkút-völgyben álló Boldogasszony-kápolnában augusztus 16-án – felszentelésének tizedik évfordulója alkalmából – ünnepi szentmise volt, amelyet Seregély István nyugalmazott érsek celebrált.