Gyerekkori emlékek idéződnek föl benne, az elmúlás gondolata is foglalkoztatja, s a Kisszékelyi füzet lapjain egyszer csak a rácegresi bivalyfogatosok tűnnek fel, akik a sárban fürdőző állatokat ostorral vagy vasvillával noszogatják a továbbhaladásra, mindhiába. A külső, félelmetes zajokról is olvashatunk, néha pedig mintha az önmagáról mintázott Duzma Dözmő szólalna meg dünnyögve: „Bözsi néni kórházban van. Mintha egy biztos pont eltűnt volna a faluból. Kapaszkodó után kapkodna az ember.” A tetőre lehulló dió okozta nagy csattanásról az író úgy nyilatkozik: „Itt mások a hangok. Ha éjjel a földre esik egy szilva, akkorát dobban, mintha az ördög ugrott volna be a kerítésen.”
Kisszékely és a Lázár Ervin teremtette (mese) világ szorosan összekapcsolódik. A településen kialakított, mintegy tizenegy kilométeres Négyszögletű Kerek Erdő tanösvény az író egyik népszerű, sokak által kedvelt regényének címéről kapta a nevét. Azokon a falubeli és erdei utakon járhatunk ugyanis, ahol hajdan az író is gyakran sétált, megismerve közben Kisszékely és a Tolnai-hegyhát természeti és kulturális értékeit. A templomot, a kálváriát, a kilátót, a Barátok tavát, a Jáger-réti erdei pihenőhelyet, a fából faragott keresztet, a Szentháromság-szobrot… Négy körutat alakítottak ki a helyiek: a Kökény körút 3,6 kilométer, a Berkenye körút 3,2, a Galagonya körút 2,7; a Vadkörte körút a leghosszabb, 4,4 kilométeres. Az egyes ösvények külön- külön is bejárhatók. A tanösvény központja a kisszékelyi iskola épületénél található, itt találkozik mind a négy útvonal. „A négy irányba kiterjedő körutak egy négyszög csúcsa felé mutatnak, így a tanösvény négyszögletű is meg kerek is” – olvasható a Kisszékelyi Kulturális Egyesület által kiadott tájékoztató füzetben.
„Mikor látsz újra, Kisszékely?” – ez Lázár Ervin Naplójának utolsó mondata. S a válasz: most már mindig. Örökké. Hiszen az ösvényen mindig járnak. Kétlábúak, négylábúak, rovarok, madarak…