Mi ez, ha nem isteni kegyelem?
Ötven éve énekes-orgonás szolgálatban a felsőmocsoládi kántorasszony
Imával pirkad a hajnal, s kel szárnyra az öröm, hogy továbbgyűrűzzön, hiszen új nap virradt, tele vággyal és reménnyel. A felsőmocsoládi Rákóczi Lászlóné harmóniában él önmagával és a világgal. Elégedettségének forrását gyermekei és unokái jelentik, valamint az a tudat, hogy szolgálhat Isten országában. Várják a hívek a templomi orgonánál, s a temetéseken is számítanának rá – úgy, mint régebben –, de ezeket a kéréseket betegsége miatt egy ideje kénytelen elhárítani, így általában otthon mond el egy-egy fohászt a falubeliek lelki üdvéért.