Mi ez, ha nem isteni kegyelem?

Szerző:

Ötven éve énekes-orgonás szolgálatban a felsőmocsoládi kántorasszony

 

Imával pirkad a hajnal, s kel szárnyra az öröm, hogy továbbgyűrűzzön, hiszen új nap virradt, tele vággyal és reménnyel. A felsőmocsoládi Rákóczi Lászlóné harmóniában él önmagával és a világgal. Elégedettségének forrását gyermekei és unokái jelentik, valamint az a tudat, hogy szolgálhat Isten országában. Várják a hívek a templomi orgonánál, s a temetéseken is számítanának rá – úgy, mint régebben –, de ezeket a kéréseket betegsége miatt egy ideje kénytelen elhárítani, így általában otthon mond el egy-egy fohászt a falubeliek lelki üdvéért.

A legfelső stáció

Szerző:

A kúp alakú magas hegy úgy trónolt a hegygerincekkel övezett medence oldalában, mint székesegyház egy püspöki székhely felett. De nem város, csak sok kis falu sorakozott a medencében, hosszan egymás után az országút mentén, mint szentolvasóra felfűzött golyócskák. És nem katedrális, csak egy kis fehérre meszelt kápolna állt a hegy lábától felfelé jó nekirugaszkodásnyira lévő párkányszerű kiszögellésen. Messzire el lehetett látni onnan is a medence falvai felett, nem volt szükség felmászni a csúcsra. Maga a hegy csúcsa a felhőkbe veszett.

Pázmány-nap – az ember méltóságáról szólt

Szerző:

A névadó születésének 444. évfordulója alkalmából szervezte meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) az akadémiai év kiemelkedő ünnepi eseményét a piliscsabai campus Stephaneum épületében. Az ünnepségnek különleges jelentőséget adott, hogy a központi előadást az erre az alkalomra Magyarországra érkezett Franco Anelli, a milánói katolikus egyetem rektora tartotta. A rendezvényen részt vett Spányi Antal székesfehérvári megyés püspök, Palkovics László, a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos rektorhelyettese, az egyetem karainak vezető oktatói és munkatársai, valamint hozzátartozóik kíséretében azok a hallgatók, akik a múlt évben sikeresen megszerezték doktori fokozatukat.

A szeretet kettős-egy parancsa

Szerző:

Mt 22,34–40

 

Az Isten iránti szeretet parancsát már az Ószövetségben kiegészíti a második parancsolat: „Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat” (Lev 19,18, vö. MTörv 6,4–13). Bár Isten szeretetének parancsa mellett ez a „második” csupán másodlagos, az izraelitának felszólítás, hogy legyen gondja a „másikra” is. A Törvényben és a prófétáknál előírások és intelmek szólnak a szegények, a kisemberek, az elhagyatottak tiszteletéről, segítéséről. A zsidók felfogása szerint a testvér szeretete egy a többi parancsolat között, a keresztény látásmód ezzel szemben – Jézus tanítása alapján (Mt 23,40) – központi helyet biztosított neki.

Az imádság kapuja

Szerző:

Egy tudós mondta nekem nemrég, hogy az olyan lélek, aki nem elmélkedik, olyan, mint a béna vagy szélütött ember. Hiába van keze-lába, nem tudja mozgatni. Lélek is van ilyen: annyira gyönge, s úgy belemerült az anyagiakba, hogy hiába nála minden: nem képes magába szállni. Úgy megszokta már azoknak a kígyóknak és fenevadaknak társaságát, amelyek a lelki vár körül nyüzsögnek, hogy maga is hasonló lett hozzájuk.

A „déli gonosz” támadása ellen

Szerző:

Az egyház a maga ősi gyakorlata szerint délben is szertartással segít híveinek az imádkozásban, a „szüntelenül imádkozzatok” (1Tesz 5,17) szentírási elv alapján. A dél – a régi számítás szerint – a nappal hatodik órája, a déli imaóra végzésének időpontja. Ugyanakkor ez Jézus keresztre feszítésének az ideje is, mert – az evangéliumi beszámoló alapján – miután három órán keresztül haldoklott a kereszten „kilenc órakor (vagyis délután három órakor) Jézus hangosan felkiáltott (…) és kilehelte lelkét” (Mk 15,34–37).

Maria Restituta Kafka

Szerző:

Október 29.

 

Az Osztrák–Magyar Monarchia területén született Husovicében (ma Brno), 1894. május 1-jén.

A keresztségben a Helena nevet kapta. Édesapja cipész volt. Kétéves korában a család Bécsbe költözött. Helena eladóként, majd nővérként dolgozott a lainzi közkórházban. Munkája révén ismerkedett meg a ferences nővérekkel, és 1914-ben belépett a közösségbe. Ekkor kapta a Maria Restituta szerzetesi nevet, egy IV. századi vértanú után. Az I. világháború alatt nővérként dolgozott a mödlingi kórházban, ahol vezető sebészeti ápolónő lett. A háború után is ott folytatta hivatását.

Az igaz magyar múlt feltárásáért

Szerző:

A Magyar Emlékekért a Világban Közhasznú Egyesület a Széchenyi Társaság díjazottja

 

Több évtizedes önzetlen, áldozatos munkásságukat – a határon túli magyar emlékek felkutatását és bemutatását – a Széchenyi Társaság gróf Széchenyi István szellemi örökségének folytatásaként értékelte, ezért – több jeles személyiség mellett – a Széchenyi Társaság Díja kitüntető elismerésben részesítette Messik Miklóst, a Magyar Emlékekért a Világban Közhasznú Egyesület elnökét (akinek az Új Emberben számos alkalommal jelentek meg írásai a határon túli magyar emlékekről – a szerk.), s az egyesület kutatói körét. A következőkben a laudációból közlünk részleteket.