Misszió az utcákon
Prostituáltak és segítőik megrendítő vallomásai
Éjszaka van. Nemrég értem haza. Leülök az ágyam szélére, és percekig csak bámulok magam elé. Megdöbbentett, amit láttam. Ott álltak egymás mellett, végig az utcában, föl-alá sétáltak, és vártak. Egymás után jöttek az autók, odaérve vezetőik lassítottak, végigmérték őket, majd választottak, és együtt hajtottak el. „Alig vártuk, hogy gyertek!” – mondták többen is, amikor megérkeztünk. Egy kávézóvá alakított busszal mentünk, és behívtuk őket egy teára. Beszélgettünk. Megrendítő történeteket hallottam, de az erős smink és a kihívó ruha alatt nem láttam mást, csak a lelkük mélyéig megsebzett nőket, akik igazából csak egy kis szeretetre vágynak. A Névtelen Utak Alapítvány utcalánymisszióján jártam.
(A megszólalók nevét személyiségi jogaik védelmében megváltoztattuk.)