Gondolatmegálló

Buszra (vonatra, villamosra) várni, ha az embernél nincs újság, könyv, netán mindent tudó okostelefon, néha embert próbáló feladat. Az ember áll, néz maga elé, s ha elég fáradt, gondolkodni sincs ereje. Legszívesebben olvasna, olvasgatna, figyelne valamit. De a megállókban sokszor csak trágár falfirkákat, százéves leszakadt plakátokat vagy az ellopott menetrend hűlt helyét veheti szemügyre. Vagyis némely buszmegállóban várakozni felér egy enyhébb fokú emberkínzással. S ha a busz nem jön, az eső pedig csak szakad… semmi jóra nem számíthatunk.

Szeráfi kincs

Egy eddig ismeretlen Szent Ferenc-életrajzot fedezett fel Jacques Dalarun francia történész. A kicsi, mindössze 120 x 82 milliméteres kódex tartalmazza Celanói Tamás Szent Ferencről írt művét, egy miatyánk-kommentárt és Szent Ferenc Intelmeit. A ferences rendtörténet kutatója szerint az életrajz 1230 körül keletkezett. A könyvecskét, amely eddig egy magángyűjtemény része volt, megvásárolta a Francia Nemzeti Könyvtár.

Akit otthon francia krémessel várnak

Beszélgetés a hűségről Mihalec Gábor párterapeutával

 

„Amikor összeházasodunk valakivel, rábízzuk magunkat, és vállaljuk, hogy az életünk hátralevő részét az ő közelében fogjuk élni. A hűség azért nagyon fontos erény, mert nagymértékben segíti a »mi-identitás« kialakulását és fenn­maradását” – mondja Mihalec Gábor pár- és családterapeuta, akit arról kérdeztünk, hogy mit jelent hűségben, illetve hűtlenségben élni, és hogyan valósítható meg a terapeuta szavaival élhető „megcsalásbiztos házasság”.

 

Jó kis szelet adott papságomhoz

Györgydeák Márton a Parma Fidei idei kitüntetettje

 

Budapesten, a felső-krisztinavárosi plébánián szolgál. Szelíd tekintetű, szűkszavú, érzelmeiben visszafogott, ugyanakkor energikus mozgású a hetvenedik életévén túl járó lelkipásztor. 1942-ben született Budapesten, de azonnal hangsúlyozza: erdélyi származású. Édesapja Székelyudvarhely mellől való, édesanyja marosvásárhelyi. Mikor Észak-Erdélyt visszacsatolták, szülei Budapestre költöztek, Györgydeák Márton így látta meg a napvilágot a magyar fővárosban. A szülők rövidesen visszatértek Erdélybe, de amikor 1944-ben közeledett a front, ismét Magyarországra költöztek. 1956-ban, tizennégy éves fejjel halottakat hordott. „Közel laktunk a Corvin-közhöz, egyik osztálytársamat lelőtték… vittem a halottakat a Horváth Mihály téren temetni, szemben a harckocsival, amely közben tüzelt… Na jó, egy rőzsét talán elhelyeztem a kommunizmus máglyáján azzal, hogy ott voltam a tűzvonalban.”

A kommunizmus áldozatainak emléknapján adják át minden évben a Parma Fidei – Hit Pajzsa – kitüntetést annak a személynek, aki a diktatúra évtizedeiben is töretlenül megtartotta hitét, és másokat is segített ebben. A díjat Gyurkovics Tibor költő és Horváth Béla, volt országgyűlési képviselő alapította. Idén Györgydeák Márton a kitüntetett. Az ő vallomását olvashatják az alábbiakban.

Ferenc pápa nagyböjti üzenete

A közömbösség ellen

 

Ferenc pápa nagyböjti üzenetében megújulásra szólított fel, és három témát javasolt elmélkedés tárgyául. Gondoljuk végig, hogy melyek az egyház, a plébániai közösség és az egyéni hívő ember feladatai – ajánlotta a szentatya.

Vers és kép múzsaotthonában

Büki Attila életéről és művészetéről

 

Költő, író és festőművész, a dunapart folyóirat alapító főszerkesztője. Eddig több mint húsz könyve jelent meg: versek, drámák, prózai írások. Mostanában vehettük kézbe Csavarvonal című, válogatott és új verseket, műfordításokat tartalmazó, saját képeivel illusztrált kötetét. Számos kiállításról ismertek a képei, melyek a színekből kifehéredő karcolt jel léthordozói, „lélek által táplált” érzékenységek, fantázia- és érzelemdúsak. A gyermekek körében is népszerűek drámái, melyeket a Bartók Béla Kamaraszínház és a Budapesti Kisszínház mutatott be az elmúlt években, de ismertek Győrött, Debrecenben, Pécsett és más városokban is. Írásait több folyóirat közli, például a Soproni Füzetek, az egri Agria. Lapunk olvasói szintén találkozhattak már műveivel. Szuverén egyéniség, hit és magyarság elkötelezettje. Szerénység, határozottság jellemzi. Beszélgetésünk is igazolja ezt.

Fejezetek a házasságból

Ahogyan a vásznon látjuk

 

És boldogan éltek, míg meg nem haltak – így fejeződik be a legtöbb mese. Az élet ezzel szemben a boldogító igen után kínálja csak az igazán nagy kalandokat, és követeli nap mint nap az újabb igeneket és nemeket, döntéseket és vállalásokat – különben nem megy tovább a kapcsolat. Noha a házasság sokféleképp bejáratott intézmény (akadnak vonzó vagy taszító példái, tisztelői és ellenzői), és megszámlálhatatlan szakkönyv foglalkozik azzal, hogyan kellene „jól csinálni”, bizonyosan nem könnyű a megvalósítása. A filmvásznat azért szeretjük, mert akár Polanski-féle leplezetlenséggel, Clint Eastwood romantikájával vagy Antal Nimród feszített képsorai jelenítik meg férfi és nő együttélését, egy-egy kockában, villanásban, párbeszédben egészen magunkra ismerhetünk.