Hit, család, küldetés

Ökumenikus konferencia a házasság hetében

 

Hit, család, küldetés – a keresztény házasságban élő ember életterületeinek e három vetületéről és ezek összehangolásáról tartottak ökumenikus konferenciát február 13-án Kecskeméten, a Szent Család római katolikus templomban és a közösségi házban. A zenés áhítatot követően négy különböző foglalkozású, eltérő életutat bejárt és különböző felekezetekhez tartozó házaspár mondta el a házassággal kapcsolatos tapasztalatait.

Elsőként Hatházi Róbert plébániai kormányzó köszöntötte az egybegyűlteket, majd Szécsi Árpád, a rendezvényt szervező Keresztény Demokrata Fórum egyesület elnöke utalt arra, hogy a konferencia helyszíneként szolgáló épület tervezői között reformátusok is voltak, így az ökumené a kezdetektől jelen volt a házban.

Kővé vált muzsika, harmónia

Vallási turizmus
Templom és menedék a budai Várhegyen

 

A látogatók egy része csak Mátyás-templomként ismeri a budavári Nagyboldogasszony-templomot, az egykori budavári koronázó főtemplomot. A templom jelentősége meghatározó, hiszen a budai Vár és a teljes várnegyed Budapest leghíresebb és egyben leglátogatottabb turisztikai nevezetessége, a magyar történelem egyik kitüntetett helyszíne.

A templom belső díszítéséhez hasonlót ritkán lehet látni. Az indákkal és virágokkal borított színes, festett falak nemcsak a magyar, de az európai szecesszió kivételes példái közé tartoznak. A Szent István királyunk által alapított eredeti templomot számos uralkodónk bővítette, így IV. Béla, Nagy Lajos és Zsigmond király is. Középkori virágzása pedig a névadó Hunyadi Mátyáshoz kötődik. Itt koronázták meg később IV. Károlyt, az utolsó magyar királyt, valamint Ferenc Józsefet és gyönyörű feleségét, a „magyarok királynéját”, Sisit is.

Egy új élet, amit Jézus adhat

Magyarországon járt a Shalom Katolikus Közösség alapítója

 

Az 1980-as évek elején egy huszonéves srác elhatározta: a fiatalok evangelizációjának szenteli az életét. Összegyűjtött néhány egyetemistát, és létrehozott egy központot, amelynek előtere egy snackbár, hátsó része pedig egy kápolna volt. Ők, a fiatalok voltak a pincérek, és a szendvicseknek bibliai nevet adtak. A vendégek rendeltek, Moysésék pedig mesélni kezdtek. Beszélgetésük az asztalnál kezdődött, és az oltárnál végződött. Egyre több fiatal jött, aki azt mondta: oda szeretné adni magát Istennek. Így született meg a brazíliai Fortaleza városában a Shalom, amelynek alapítója, Moysés Azevedo nemrég Magyarországra látogatott, hogy találkozzon az ide küldött misszionáriusokkal és a budapesti közösség fiataljaival. Nyitott, közvetlen, „csupa lélek” személyiség, aki odavan a magyar misszióért.

Egyedül a pusztában

Mk 1,12–15

 

Nagyböjt első vasárnapján minden évben Jézus negyvennapos böjtjéről és sátáni megkísértéséről szól az evangélium. Minthogy Jézus egyedül volt a pusztában, a tanítványok csak az ő szavaiból értesülhettek az ott történtekről. Az evangéliumok közül Márké számol be legtömörebben ezekről az eseményekről. Jézus nem szokott hosszasan beszélni belső élményeiről.

Vértanúk a liturgiában (1. rész)

A római liturgia történetéből

 

A vértanúság a kezdetektől elkíséri az evangélium terjedését és az egyház életét. A vértanúkra nagyon nagy szüksége van minden Krisztus-követőnek a feltámadás hitében való megerősödésért. Keresztény liturgiánk is forrásként tekint a vértanúk tanúságtételére. A liturgikus élet konkrét kialakulásában ugyanis jelentős szerep jut a vértanúknak.

Istenképiségünk helyreállítása

A bizánci egyház a nagyböjt első vasárnapján a szent ikonok tiszteletének helyreállítását ünnepli 843 óta. Tekintélyes idő! Mindazonáltal helytelen lenne megállni itt, egy régmúltban végbement pusztán történelmi eseménynél. Ugyanis ez a nap – mivel a szent időszak első vasárnapja – mélyebb vizekre óhajt kalauzolni bennünket. Azt is mondhatnánk, folytatni akarja az előző vasárnap gondolatát. Ott arról volt szó, hogy Ádámmal együtt siratjuk elveszített (vagy legalábbis a bűn által összeroncsolt) isten képiségünket. S a nagyböjt éppen arra való, hogy amennyire csak lehetséges, visszaállítsuk azt, elkötelezettebben harcolva a bűneink ellen. Három részre tagolódó ünnepi énekünk, a konták éppen ezt vázolja fel nekünk.

Chapdelaine Ágoston

Február 28. (szökőévben 29.)

 

La Rochelle-ben született 1814. január 6-án, mélyen vallásos családban. Apja a francia forradalom utáni nehéz években az egyházhoz hű katolikusok és a menekülő papok támasza volt. Az üldözés még eleven emlékként élt családjában, és minden bizonnyal mélyen hatott Ágostonra.

1843-ban szentelték pappá. Úgy érezte, hivatása távoli misszióba szólítja, de várnia kellett: az egyházmegye általános helynöke elutasította kérését. 1851-ben azonban beléphetett Párizsban a külföldi missziók szemináriumába. Egy évvel később már meg is kapta beosztását Kínába, Kuanghszi tartományba, ahol újra kellett kezdeni a missziós munkát, mert másfél évszázada nem lépett hithirdető a területre.

Pázmándi villámcsapás

Tavasszal állítják helyre a ledőlt keresztet

 

Pázmánd sokáig a jezsuiták egyik magyarországi központja volt. Ma is megannyi emléket őriz a község az ő idejükből. Nemrég helyreállították azt a három keresztet, amelyeket egykor a közeli Zsidókő-hegyre állított a rend. Sajnos egy nyári vihar során villám csapott a hegybe, és a középső kereszt ledőlt. A körülményekről Virányiné Reichenbach Mónika polgármester számolt be.

Magyar Kurír - Új Ember
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.