Közösen fejlesztenek

Együttműködési megállapodás született az MTA Természettudományi Kutatóközpont és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem között

A bionikai és információtechnológiai oktatásban és kutatásban nemzetközi szinten is élen járó Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) legnagyobb, multidiszciplináris természettudományi kutatásokat folytató kutatóközpontja egyesíti oktatási és kutatási tapasztalatait, valamint infrastruktúráját a bioinformatika, az infobionika és bionikai technológiák fejlesztése területén.

Bolyongás, harangszó, bűvölet

Lássuk, hol jártam az utóbbi néhány órában vagy talán csak pár percben!? Igen, először mintha lett volna egy valószerűtlenül sűrű erdő, ahova nappal sem jut be szinte semmi fény. Egyszer csak szem elől tévesztettem a kirándulócsapatomat, eltévedtem, valószínűleg egyfolytában körbe-körbe bolyongtam. Közben pedig csak szélzúgást, mindenféle állati neszeket, meg a saját lépteim zaját és az egyre nyugtalanabb zihálásomat-szívkalimpálásomat hallottam, s hiába füleltem valamilyen biztató-hívogató hangra – riasztó volt, na.

Politikai fegyház Máramarosszigeten

Magyar katolikus főpapok a Securitate iratainak tükrében

 

A máramarosszigeti börtön 1950 májusától egészen 1955 júliusáig kizárólag politikai fegyházként működött. Romániának a két világháború közötti jelentős politikai, kulturális és egyházi személyiségeit hurcolták ide. Öt év alatt ötvennyolc egyházi személyt börtönöztek be itt, közülük tizenhat (címzetes vagy titkos) görög- és római katolikus püspök volt, de velük együtt számos helynök, kanonok, pap és szerzetes szenvedett e falak között azért, mert hűséges maradt hitéhez és vallásához. A továbbiakban a szigeti fegyházban raboskodott három magyar katolikus főpap sorsát szeretném ismertetni, külön kitérve a szabadulásuk utáni időszakra is. Az esettanulmányok alapját a Securitate Levéltárát Vizsgáló Országos Tanács archívumában és a Börtönök Országos Igazgatóságának levéltárában található bűnvádi és megfigyelési iratok adják, illetve kiegészíti ezeket a szakirodalom, az emlékiratok és a kortanúkkal készült interjúk.

Kicsoda Jézus?

Mk 9,1–9

 

A színeváltozás története a hat nappal korábbi beszélgetés lezárása. Akkor a „Kinek tartanak engem az emberek?” kérdés után azt kérdezte Jézus az apostoloktól: „Hát ti, kinek tartotok engem?” Formálisan, a szavak szintjén helyes választ adnak: „Te vagy a Krisztus” (Mk 8,27, 29, 30). A hittétel megfogalmazása hibátlan. Ám kiderül, hogy amit e szavak alatt értettek, azt a sátán sugalmazta (8,33), az e világi, birodalmi, aranykort ígérő messiásfelfogásnak (Mt 4,3–7) felel meg, és nem az ő mennyei Atyja sugallta felfogásnak.

Tevékeny nagyböjt

A nagyböjt második vasárnapján – amelynek magyar görögkatolikus egyházunkban nincs különösebb jellegzetessége – folytatódik a figyelmeztetésünk. Nem szabad ellanyhulni. Nem szabad belefáradni nagyböjti célkitűzésünk teljesítésébe. A fő énekben, a kontákban erre többszörös buzdítást kapunk. Ez az énekünk négy részre osztható, s mindegyiknek nagyon komoly mondanivalója van.

Kunigunda

Március 3.

 

Kunigunda azon szeretetszolgálatot gyakorló uralkodó házastársak közé tartozik, akiknek életpéldája évszázadokig meghatározta a keresztény nőideált. 975 körül született I. Siegfried luxemburgi gróf és Nordgau-i Hedvig grófnő gyermekeként. 995 körül férjhez ment Henrik bajor herceghez, aki 1002. június 7-én német király, 1004. május 15-től itáliai uralkodó, 1014. február 14-én pedig német-római császár lett. Kunigunda állítólag eredetileg szerzetes akart lenni, és férje beleegyezésével szüzességi fogadalmat tett. Annyi bizonyos, hogy házasságukból nem született gyermek.

Semmi sem avul el, ami igaz

Nyolcvanéves a Vigilia

 

„Nemcsak a kegyelem, de az egyszerű belátás is rá kell hogy vezesse a szellemet csak egy kissé is tisztelő embert, hogy nincs egyébre szüksége, mint konzekvensen végiggondolni mindazt, ami a szellem tiszteletéből folyik s nem kétséges, hogy a végén, a kupola zárópontjánál meg fogja találni a megoldást: Istent. A Vigilia a nagy lelki renaissance hirdetője.” E szavakkal indult útjára 1935 Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén a „magyar neokatolikus mozgalom” kiadványa, a Vigilia. Irodalmi, filozófiai és teológiai írásai immár nyolcvan éve tájékozódási pontot jelentenek a keresztény értelmiségiek számára. Az évforduló alkalmából a folyóirat főszerkesztőjével, Lukács Lászlóval beszélgettünk.

Lélekkút

Mélységes mély a lélek kútja. S hogy belepillantunk-e, csak rajtunk múlik, hiszen régóta várjuk a választ már-már kataton módon kántált kérdéseinkre. Életre, halálra, tűzre, vágyra, szerelemre. A miértekre, a hogyanokra, a mára és a holnapra…

Ha belenézünk, olykor-olykor önmagunk arca tükröződik a fodrokat vető vízen. Kegyelmi pillanatainkban azonban Isten néz velünk „farkasszemet” a mély kúttükörből. A Teremtő képmásai szeretnénk lenni minden helyzetben, de tökéletlenségünk nem engedi, hogy Isten ikonjai legyünk.