Az ember csak az imában lehet egészen önmaga
Többek közt ezzel a megállapítással kezdődik Ignace de la Potterie (1914–2003) flamand származású jezsuita szerzetes nemrég magyarul is megjelent könyve, melyben nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy közelebb férkőzzék Jézus imájának világához. Biblikus teológusként természetesen a témára vonatkozó szentírási részekre alapozza mondandóját.
Boldog Apor Vilmos ereklyéje zarándokútra indult
„A kereszt erősíti a gyengét, és szelídíti az erőset” – ez volt Boldog Apor Vilmos jelmondata, s ez inspirálta Pápai Lajos megyés püspököt, amikor a vértanú püspök pappá szentelésének századik, mártírhalálának hetvenedik évfordulójára Apor Vilmos-imaévet hirdetett a Győri egyházmegyében. „Szeretnénk még jobban megismertetni életét, tanúságtételét, és imádkozni szentté avatásáért. Mint ragyogó példaképet szeretnénk magunk elé állítani őt, az evangéliumból fakadó életét és tanítását” – indokolta döntését újévi szentbeszédében a püspök atya. Majd kifejtette: „Apor püspök úr gyulai plébánosként élő közösséggé alakította a plébánia híveit, akik egymást segítették a keresztény életben. A mi plébániáinkon is szükség van élő közösségekre, ahol a hívő keresztények szeretik és segítik egymást. Apor püspök úr különös érzékkel törődött a szegényekkel, a rászorulókkal, védte az üldözötteket. Bátran felemelte szavát az igazságosság védelmében, és bátran elítélt minden embertelenséget. Nekünk sem szabad félnünk attól, hogy társadalmi, politikai kérdésekben véleményt nyilvánítsunk, mert gyilkosok közt cinkos, aki néma.”
Együttműködési megállapodás született az MTA Természettudományi Kutatóközpont és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem között
A bionikai és információtechnológiai oktatásban és kutatásban nemzetközi szinten is élen járó Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) legnagyobb, multidiszciplináris természettudományi kutatásokat folytató kutatóközpontja egyesíti oktatási és kutatási tapasztalatait, valamint infrastruktúráját a bioinformatika, az infobionika és bionikai technológiák fejlesztése területén.
Lássuk, hol jártam az utóbbi néhány órában vagy talán csak pár percben!? Igen, először mintha lett volna egy valószerűtlenül sűrű erdő, ahova nappal sem jut be szinte semmi fény. Egyszer csak szem elől tévesztettem a kirándulócsapatomat, eltévedtem, valószínűleg egyfolytában körbe-körbe bolyongtam. Közben pedig csak szélzúgást, mindenféle állati neszeket, meg a saját lépteim zaját és az egyre nyugtalanabb zihálásomat-szívkalimpálásomat hallottam, s hiába füleltem valamilyen biztató-hívogató hangra – riasztó volt, na.
Magyar katolikus főpapok a Securitate iratainak tükrében
A máramarosszigeti börtön 1950 májusától egészen 1955 júliusáig kizárólag politikai fegyházként működött. Romániának a két világháború közötti jelentős politikai, kulturális és egyházi személyiségeit hurcolták ide. Öt év alatt ötvennyolc egyházi személyt börtönöztek be itt, közülük tizenhat (címzetes vagy titkos) görög- és római katolikus püspök volt, de velük együtt számos helynök, kanonok, pap és szerzetes szenvedett e falak között azért, mert hűséges maradt hitéhez és vallásához. A továbbiakban a szigeti fegyházban raboskodott három magyar katolikus főpap sorsát szeretném ismertetni, külön kitérve a szabadulásuk utáni időszakra is. Az esettanulmányok alapját a Securitate Levéltárát Vizsgáló Országos Tanács archívumában és a Börtönök Országos Igazgatóságának levéltárában található bűnvádi és megfigyelési iratok adják, illetve kiegészíti ezeket a szakirodalom, az emlékiratok és a kortanúkkal készült interjúk.
Mk 9,1–9
A színeváltozás története a hat nappal korábbi beszélgetés lezárása. Akkor a „Kinek tartanak engem az emberek?” kérdés után azt kérdezte Jézus az apostoloktól: „Hát ti, kinek tartotok engem?” Formálisan, a szavak szintjén helyes választ adnak: „Te vagy a Krisztus” (Mk 8,27, 29, 30). A hittétel megfogalmazása hibátlan. Ám kiderül, hogy amit e szavak alatt értettek, azt a sátán sugalmazta (8,33), az e világi, birodalmi, aranykort ígérő messiásfelfogásnak (Mt 4,3–7) felel meg, és nem az ő mennyei Atyja sugallta felfogásnak.
A nagyböjt második vasárnapján – amelynek magyar görögkatolikus egyházunkban nincs különösebb jellegzetessége – folytatódik a figyelmeztetésünk. Nem szabad ellanyhulni. Nem szabad belefáradni nagyböjti célkitűzésünk teljesítésébe. A fő énekben, a kontákban erre többszörös buzdítást kapunk. Ez az énekünk négy részre osztható, s mindegyiknek nagyon komoly mondanivalója van.
Március 3.
Kunigunda azon szeretetszolgálatot gyakorló uralkodó házastársak közé tartozik, akiknek életpéldája évszázadokig meghatározta a keresztény nőideált. 975 körül született I. Siegfried luxemburgi gróf és Nordgau-i Hedvig grófnő gyermekeként. 995 körül férjhez ment Henrik bajor herceghez, aki 1002. június 7-én német király, 1004. május 15-től itáliai uralkodó, 1014. február 14-én pedig német-római császár lett. Kunigunda állítólag eredetileg szerzetes akart lenni, és férje beleegyezésével szüzességi fogadalmat tett. Annyi bizonyos, hogy házasságukból nem született gyermek.